A művészek társadalom-biztosításáról

1. A munkáltatók (kifizetők) és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége

Társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségA járulékfizetés alapja többször változott az elmúlt években. 2008. január 1-jétől a járulékfizetés alapja sok esetben nem az addigi összegszerűen meghatározott ún. minimum járulékalap, hanem a minimálbér vagy annak kétszerese. 2010-től a tevékenységre jellemző kereset képezi a járulék alapját, amelynek eseteit a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) határozza meg. 

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho). A kettő ötvözetéből különálló törvény született: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.). Az új jogszabály egységesen 19,5 százalékos adókulcsot tartalmaz, ami azt eredményezte, hogy megszűnt a jogszabályban meghatározott egyes jövedelmek 14 százalékos (kedvezőbb) adókulcsa. 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékra csökkent. Külön átmeneti rendelkezéseket az évközi törvénymódosítás nem tartalmaz, azonban – a korábban a Szocho tv.-be ültetett rendelkezések alapján – a megváltozott adómértéket először a 2019 július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre kell alkalmazni. 

2019-től hatályos változás továbbá a saját jogú nyugdíjasok munkavállalókénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítések bevezetése és a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentése.

1. A munkáltatók és a munkavállalók járulékfizetési kötelezettsége
19,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:
- az Szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
- a tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
- az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja-törvény szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez, 
- az Szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem, 
- a korábban 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész és stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A fent meghatározott jövedelem után a szocho-t nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

Korábban ezekre a jövedelmekre az eho-t csak addig kellett megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14 százalékos eho együttes összege el nem érte a 450 000 forintot. A Szocho tv. szerint a korlát úgy módosult, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szocho-t, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Példa: a 2019. évi minimálbér összegét alapul véve (149 000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3 576 000 Ft-ot, a kötelezettség 2019. június 30. napjáig 697 320 forint, a szocho mértékének 2019. július 1-jétől hatályos csökkenésére figyelemmel pedig 625 800 forint. 

Nem keletkezik adófizetési kötelezettség az alábbi tevékenység, jogállás alapján szerzett belföldi jövedelmek után: 
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozónak,
- az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozónak, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,- az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel,
- a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel,
- a felsőoktatási intézménynek a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyára tekintettel,
- a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel,
- a kifizetőnek a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel,
- a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész,
- táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
- az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,
- a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg,
- az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
- az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
- a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.Mindezeket a 2019-ben érvényes minimálbérre (bruttó 149 000 forint) kivetítve, 2019. június 30. napjáig:

fizetésre kötelezett járulékok, levonások mértéke (%) összege (forint)
munkáltató szociális hozzájárulási adó 19,5 29 055
munkáltató szakképzési hozzájárulás 1,5 2 235
összes munkáltatói levonás   21 31 290
munkavállaló szja 15 22 350
munkavállaló nyugdíjjárulék 10 14 900
munkavállaló  egészségbiztosítási járulék 7 10 430
munkavállaló munkaerő-piaci járulék 1,5 2 235
összes munkavállalói levonás   33,5 49 915
összesen havonta az államnak fizetendő     81 205
munkaadó összes havi költsége     180 290
munkavállalónak havonta fizetendő     99 085

2019. július 1-jétől 2019. december 31-éig:

fizetésre kötelezett járulékok, levonások mértéke (%) összege (forint)
munkáltató szociális hozzájárulási adó 17,5 26 075
munkáltató szakképzési hozzájárulás 1,5 2 235
összes munkáltatói levonás   19 28 310
munkavállaló szja 15 22 350
munkavállaló nyugdíjjárulék 10 14 900
munkavállaló  egészségbiztosítási járulék 7 10 430
munkavállaló munkaerő-piaci járulék 1,5 2 235
összes munkavállalói levonás   33,5 49 915
összesen havonta az államnak fizetendő     78 225
munkaadó összes havi költsége     177 310
munkavállalónak havonta fizetendő     99 085

2. A szolgálati idő számítása
A nyugdíjjogosultságot – a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság kivételével – a szolgálati idő alapozza meg. A szolgálati idő igazolásának és a számítás módjának szabályai részben megváltoztak, így változtak a szerzői és szomszédos jogi védelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység idejének beszámítására vonatkozó szabályok is. Eszerint akkor minősül szolgálati időnek ez a tevékenység, ha a mű (előadás) felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján – meghatározott kivételekkel – a szerző (előadóművész) díjazásban részesül. Az R. határozza meg a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében, illetőleg az előadások esetében szolgálati időként figyelembe vehető napok számát, valamint a mű nyilvánosságra kerülésének kritériumait. 

3. A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szabályai
A társadalombiztosítási nyugellátásról a – többször módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (R.) intézkedik. 2003. január 1-jétől a Tny. a szellemi alkotások teljes körére kiterjesztette a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységekből származó jövedelmekre irányadó járulékfizetési előírásokat. Nem kell társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni a találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj után.

Az alkotókra, előadóművészekre is érvényes az a főszabály, hogy biztosított a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy is, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2019-ben 149 000 forint) havi összegének 30 százalékát, illetőleg – naptári napokra lebontva – annak harmincad részét. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot.

A művészek adóelőleg levonásának szabályozása e kör társadalombiztosítási rendszerbeli kötelezettségét is módosítja. Ha a művész valamennyi kifizetést ilyen módon kéri, akkor nem lesz kötelezően biztosított. Járulékfizetése tekintetében, amennyiben a juttatás eléri a minimálbér 30 százalékát, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett. Ennek fejében természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra lesz jogosult, míg nyugdíjra, szolgálati időre megállapodást kell kötnie.

A szerzői művek elkészítésére, előadás megtartására irányuló (megbízási vagy vállalkozási jellegű) szerződések alapján kifizetett díjak után tehát csak akkor kell járulékot fizetni, ha a tevékenységből származó (napi) jövedelem eléri a havi minimálbér (2019-ben 149 000 forint) harmincad részének a 30 százalékát, azaz 1 490 forintot. A napi jövedelem a szerződés szerinti díj szja alapot képező részének a szerződés időtartama egy napjára eső hányada. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy havi 149 000 forint, illetve napi 1 490 forint szerzői (előadói) díj felett az általános szabályok szerint kellene megfizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot. A szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra kell bontani, és a szabályok értelmében csak az előbbit, tehát a tényleges munkavégzés díját (ha az meghaladja az említett összeghatárt) terheli járulékfizetési kötelezettség, a felhasználásért kifizetett összeget nem. 

A fő kérdés az, hogy műfelhasználásnál, illetve előadás tartásánál miként lehet meghatározni az egy naptári napra jutó összeget. A szerzői művek felhasználása esetén általában a szerződéskötés napja és a mű elfogadásának napja közötti időtartam az irányadó. A törvény szerint az előadások tartásáért (előadóművészi teljesítmény fejében) fizetett díj összegét előadásonként legfeljebb héttel lehet osztani, mert a jogszabály változatlanul csak hét napot ismer el az előadók egy előadásra eső biztosítási időszakának.  Ez komoly hátrányt jelent, mert az előadóművészek esetében nem meglévő mű hasznosításáról, hanem – szinte mindig – tényleges munkavégzésről (személyes közreműködésről) van szó. Ebből kifolyólag honoráriumuk többnyire munkadíj, és csak ritkán (pl. az előadás rögzítése esetén) lehet hasznosítási díj. 

4. Egészségügyi szolgáltatási járulék
2019-ben a nem biztosítottak (tehát akinek nincsen bejelentett munkabére) havi egészségügyi szolgáltatási járulékának havi összege 7 320 forintról (napi 244 Ft) 7 500 forintra (napi 250 forint) nő.

Utoljára módosítva: 2019. augusztus 5-én

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

Minden dal egy kicsit olyan, mintha a gyermekem lenne

Az Illés-együttes volt a kezdet, a lázadó kamaszkor, az első nagy szerelmek és csalódások korszaka. A Fonográf idején értem igazán tudatos művésszé és az első szólólemezem sikere avatott engem önálló előadóvá. 

Hiszek a dalok erejében

Rájöttem, a dalokkal olyan eszköz van a kezemben, amellyel kifejezhetem, kiénekelhetem azt, hogy milyennek látom a világot. - Interjú Koncz Zsuzsával

A stand-up több mint vicceseket mondani a színpadon

A jó stand-up strukturált, több rétegű, érzelmeket ébreszt, gondolkodásra ösztönöz. Erre pedig tudatosan kell készülni, mert ez már írói és előadói képesség, amit lehet és kell is fejleszteni. - Interjú Litkai Gergellyel

A jó társulat szakmailag és emberileg is felemel

A közönséget mindig érezni lehet. Maga a színház is: energia, energiaáramlás egymás és a közönség között. Keserves, ha semmi nem jön a nézőtérről. - Interjú Pálmai Anna színésznővel

A jó szinkronszínész dobbantó nélkül ugrik

Amikor szinkronizálunk, nincs idő a felkészülésre. Abban a pillanatban hozni kell az adott karaktert, nincs lehetőség időkérésre, hogy tessék adni nekem öt percet, hogy felhergeljem magam.

A határokat feszegetem, de csak így van értelme!

Amikor a világ dübörög mögöttem, le kell tudom csendesíteni magamat. Számomra erre a naplóírás ad lehetőséget. Muszáj megőrizni ezeket a gondolatokat, mert ősi erőt és természetes energiát jelentenek.

Ahol a szó ereje véget ér, ott kezdődik a táncé

A tánc magánvélemény – vallja Földi Béla.  Az igazi táncos az előadás során önmaga mélységét és magasságát, a világhoz és a pillanathoz való viszonyulását is feltárja, átadja. 

A jazz az életem

Tizenöt éves lehettem, amikor a televízióban sugárzott jazzfesztiválokat nézve megfogott a műfaj nyelvezete, ritmikája és hangulata. Ekkor dőlt el: a jazz-zenének szentelem az életem.

Színpadra lépni csak teljes odaadással lehet

Előadások alatt a takarásból szoktam nézni a közönséget, fantasztikus látni, hogy miként lényegülnek át. Mindig felemelő érzés, ha sikerül eljutnunk az emberek lelkéig.

Magyar hangja Csőre Gábor

Sokan úgy gondolják, hogy a művészekre a rebbenékenység és szenzibilitás jellemző. Ez igaz, ugyanakkor felkészültnek kell lenni minden eshetőségre. A színházhoz kötél idegek és rugalmasság kell. 

A felkészülést nem lehet befejezni

A célunk az, hogy felborzoljuk az érzékeket, elvarázsoljuk, és egy különleges utazásra repítsük a koncertre érkezőket. Dalaink ebben a közegben születnek újjá és nyernek új értelmet. - Jónás Vera, énekes

A tánc a pillanat művészete

A családom és a mestereim is mindig a maximalizmusra neveltek, arra, hogy félgőzzel nem érdemes semmit sem csinálni. Ez egyébként nem csak a táncművészetre igaz. - Kiss János, a Győri Balett igazgatója

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2018
11/
23

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak és 2017. évi audiovizuális jogdíj)

2019
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2019
03/
28

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2019
06/
28

Jogdíjkifizetés (2018. évi rádiós, televíziós sugárzási jogdíjak, kiegészítő díjak, háttérzenei jogdíjak)

2019
09/
23

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2019
10/
30

Jogdíjkifizetés (ismétlési és audiovizuális jogdíjak, külföldi jogdíjak)