A művészek társadalom-biztosításáról

1. A munkáltatók (kifizetők) és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége

A munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2017-ben részben változott az előző évekhez képest. A járulékteher "összetétele":

Munkaadót terhelő járulékok:
- szociális hozzájárulási adó (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék) (22%)
- szakképzési hozzájárulás (1,5%)

Munkavállalót terhelő járulékok:
- SZJA (16 %)
- nyugdíjjárulék (10%)
- természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%)
- pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%)
- munkaerő-piaci járulék (1,5%)

Az egyéni járulék alapja a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony szerint kifizetett járuléklapot képező jövedelem akként, hogy 2013-tól – a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével – már a teljes jövedelmet terheli a levonás. (Régebben, aki havi bruttó 670 ezer forintnál többet keresett, annak csak 670 ezer forintig kellett megfizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.) Kedvező változás 2014-től, hogy megszűnt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.

2012-től megszűnt a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás, az újrakezdési támogatás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége. Az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. Ez az egyéni és társas vállalkozó esetében azt jelenti, hogy: a többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni-, illetve társas vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja megemelkedik, a járulékfizetés módja pedig elég bonyolult: a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér, a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka, a 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka.

Az egyéni és a társas vállalkozónak az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot kell megfizetnie. Ez alól kivétel az a személy, aki öregségi, baleseti rokkantsági, rokkantsági nyugdíjban részesül, illetve arra vált jogosulttá. Mentesül a vállalkozói járulék megfizetése alól az az egyéni és társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egy időben munkaviszonyban is áll, illetve aki oktatási intézmény nappali tagozatán folytatja tanulmányait.

Egészségügyi szolgáltatási járulékok 2017. évben az alábbiak szerint fizetendők: a kiegészítő tevékenységet folytató magánszemélyek, valamint az egyéni-, illetve társas vállalkozók által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 237 forintra, egy havi összege pedig 7.110 forintra növekszik. 2017-től a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 22 százalékra mérséklődött, azonban a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt.

2. A szolgálati idő számítása

A nyugdíjjogosultságot – a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság kivételével – a szolgálati idő alapozza meg. A szolgálati idő igazolásának és a számítás módjának szabályai részben megváltoztak, így változtak a szerzői és szomszédos jogi védelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység idejének beszámítására vonatkozó szabályok is. Eszerint akkor minősül szolgálati időnek ez a tevékenység, ha a mű (előadás) felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján – meghatározott kivételekkel – a szerző (előadóművész) díjazásban részesül. Az R. határozza meg a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében, illetőleg az előadások esetében szolgálati időként figyelembe vehető napok számát, valamint a mű nyilvánosságra kerülésének kritériumait.


3. A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szabályai

A társadalombiztosítási nyugellátásról a – többször módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (R.) intézkedik. 2003. január 1-jétől a Tny. a szellemi alkotások teljes körére kiterjesztette a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységekből származó jövedelmekre irányadó járulékfizetési előírásokat. Nem kell társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni a találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj után.

Az alkotókra, előadóművészekre is érvényes az a főszabály, hogy biztosított a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy is, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2017-ben 127.500 forint) havi összegének 30 százalékát, illetőleg – naptári napokra lebontva – annak harmincad részét. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül.

A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot.

A művészek adóelőleg levonásának szabályozása e kör társadalombiztosítási rendszerbeli kötelezettségét is módosítja. Ha a művész valamennyi kifizetést ilyen módon kéri, akkor nem lesz kötelezően biztosított. Járulékfizetése tekintetében, amennyiben a juttatás eléri a minimálbér 30 százalékát, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett. Ennek fejében természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra lesz jogosult, míg nyugdíjra, szolgálati időre megállapodást kell kötnie.

A szerzői művek elkészítésére, előadás megtartására irányuló (megbízási vagy vállalkozási jellegű) szerződések alapján kifizetett díjak után tehát csak akkor kell járulékot fizetni, ha a tevékenységből származó (napi) jövedelem eléri a havi minimálbér (2017-ban 127.500 forint) harmincad részének a 30 százalékát, azaz 1.275 forintot. A napi jövedelem a szerződés szerinti díj szja alapot képező részének a szerződés időtartama egy napjára eső hányada. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy havi 38.250 forint, illetve napi 1.275 forint szerzői (előadói) díj felett az általános szabályok szerint kellene megfizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot. A szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra kell bontani, és a szabályok értelmében csak az előbbit, tehát a tényleges munkavégzés díját (ha az meghaladja az említett összeghatárt) terheli járulékfizetési kötelezettség, a felhasználásért kifizetett összeget nem.
A fő kérdés az, hogy műfelhasználásnál, illetve előadás tartásánál miként lehet meghatározni az egy naptári napra jutó összeget. A szerzői művek felhasználása esetén általában a szerződéskötés napja és a mű elfogadásának napja közötti időtartam az irányadó. A törvény szerint az előadások tartásáért (előadóművészi teljesítmény fejében) fizetett díj összegét előadásonként legfeljebb héttel lehet osztani, mert a jogszabály változatlanul csak hét napot ismer el az előadók egy előadásra eső biztosítási időszakának. Ez komoly hátrányt jelent, mert az előadóművészek esetében nem meglévő mű hasznosításáról, hanem – szinte mindig – tényleges munkavégzésről (személyes közreműködésről) van szó. Ebből kifolyólag honoráriumuk többnyire munkadíj, és csak ritkán (pl. az előadás rögzítése esetén) lehet hasznosítási díj.

4. Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség, amit akkor is meg kell fizetni, ha nincs személyes munkavégzés. A szerzői és az előadói díjak közül eho-t kell fizetni minden olyan, belföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem után, amelyet szja előleg megállapításánál is figyelembe kell venni, és amely nem tartozik a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulék alapjához (ez a felhasználás joga fejében fizetett díjrész). Az eho mértéke 2017-től az alapját képező jövedelem 22 27 százaléka, és – mivel a kifizetőt terheli – nem a kifizetett díjból kell levonni, hanem azt az szja-előleg alapjából kell kiszámítani, és arra rá kell terhelni. Változatlan az ún. egyéni 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás szabálya. A 450 000 forintos felső korlátja is megmaradt. A juttatások típusától függően eltérő mértékű (22 vagy 14 százalékos) egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt a béren kívüli juttatások (cafetéria) személyi jövedelemadó-alapja után.
Az eho-t fel kell számítani a felhasználási jogok átengedése fejében, valamint az Szjt.-ben szabályozott önálló díjigények alapján a szerzőknek, előadóművészeknek és jogutódaiknak fizetett jogdíjakra.
2017-ben a nem biztosítottak (tehát akinek nincsen bejelentett munkabére) havi egészségügyi szolgáltatási járuléka 7.110 forintra emelkedett (amelynek napi összege: 237 forint).

Utoljára módosítva: 2017. január 12-én

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

Magyar hangja Csőre Gábor

Sokan úgy gondolják, hogy a művészekre a rebbenékenység és szenzibilitás jellemző. Ez igaz, ugyanakkor felkészültnek kell lenni minden eshetőségre. A színházhoz kötél idegek és rugalmasság kell. 

A felkészülést nem lehet befejezni

A célunk az, hogy felborzoljuk az érzékeket, elvarázsoljuk, és egy különleges utazásra repítsük a koncertre érkezőket. Dalaink ebben a közegben születnek újjá és nyernek új értelmet. - Jónás Vera, énekes

A tánc a pillanat művészete

A családom és a mestereim is mindig a maximalizmusra neveltek, arra, hogy félgőzzel nem érdemes semmit sem csinálni. Ez egyébként nem csak a táncművészetre igaz. - Kiss János, a Győri Balett igazgatója

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2017
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2017
03/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2017
04/
10

2014. évi jogosultkutatás - regisztrációs határidő

2017
07/
07

Jogdíjkifizetés (2016. évi jogdíjak)

2017
09/
30

2015. és 2016. évi jogosultkutatás megkezdése

2017
11/
30

Jogdíjkifizetés (audiovizuális jogdíjak és külföldi jogdíjak)