Általános forgalmi adó

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozók a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék, a szolgáltatás végső felhasználója viseli. Az áfát a belföldön végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport után kell megfizetni. Termékértékesítés a birtokban vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Szolgáltatásnyújtás minden ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-törvény) szerint 2012-től az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka, a kedvezményes áfa-kulcsok pedig 5, illetve 17 százalékot tesznek ki. 2019-től az alanyi áfa-mentes értékhatár 10 millióról 12 millió forintra nőtt.

1. Termékek és szolgáltatások áfa-besorolása

A 27 százalékos általános kulcs alá tartozó kulturális termékek, szolgáltatások:
- térkép,
- könyv és időszaki kiadvány (újság, lap, folyóirat) kiadás,
- kábeltelevízió, televíziós műsorszórás, rádiós műsorszórás,
- film-, videó- és DVD gyártás,
- film-, videó- és DVD terjesztés
- film-, videó- és DVD vetítés,
- előadó-művészeti szolgáltatás (az előadóművész személyes közreműködésével a közösségi rendezvényeken nyújtott hangos élőzenei szolgáltatás kivételével),
- bábszínházi szolgáltatás,
- művészeti alkotótevékenység,
- cirkusz műsor,
- könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatás

A 18 százalékos kedvezményes kulcs alá tartozó kulturális szolgáltatások:
- a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 2012. január 1. napján hatályos állapota szerint meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás.

Az 5 százalékos kedvezményes kulcs alá tartozó kulturális termékek:
- könyv,
- kotta,
- bármely más fizikai hordozón (nem papíron megjelentetett) könyv, kotta (pl. hangos könyvek),
- napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány),
- egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány)
- az előadóművész személyes közreműködésével a közösségi rendezvényeken nyújtott hangos élőzenei szolgáltatás.

A tevékenységi adómentesség alá tartozó szolgáltatások:
- közszolgálati rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat,
- népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít.

2. A jogdíjak áfa-besorolása
A közös jogkezelő szervezetek által évente közzétett díjszabások (jogdíjközlemények) kimondják, hogy az ott meghatározott jogdíjak az áfát nem tartalmazzák és azt a mindenkor hatályos Áfa-törvény szerinti általános forgalmi adó terheli. A díjközleményekben meghatározott díjtételek tehát mindig nettó összegként értendők, amelyhez 27 százalék áfát hozzá kell számítani.

A NAV 2018 elején kiadott tájékoztatója szerint az üres hordozó és a reprográfiai jogdíj, illetve ebből a közös jogkezelő szervezet által a jogosultaknak fizetett összeg nem minősül az Áfa-törvény hatálya alá tartozó ellenértéknek (vagyis nem áfa-köteles), amennyiben az ügylet teljesítési ideje 2018. január 1-re, vagy azt követő időpontra esik. Az adóhatóság azt is rögzíti, hogy azokban az esetekben, amelyeknél az Áfa-törvény szerinti teljesítési időpont 2018. január 1-jét megelőző napra esik, nem kifogásolható, ha az érintett adóalanyok az üres hordozó, reprográfiai jogdíjat, illetve az ezen jogdíjbevételből a közös jogkezelő szervezet által fizetett összeget – a korábbi jogértelmezési gyakorlat szerint – az Áfa-törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kezelik.

3. A szerző és az előadóművész választási lehetősége
Az Áfa-törvény nem tartalmaz a korábbi szabályozásban foglalt rendelkezésekkel azonos tartalmú szabályt, amely lehetővé tenné, hogy egyrészt a szerző, illetve előadóművész, valamint a művész jogutódjának (örökösének) áfa-kötelezettsége csak a közös jogkezelőtől kapott jogdíj-értesítés kézhez vételekor álljon be, másrészt ugyanez a „teljesítési határidő” a közös jogkezelő szervezet esetében csak a felhasználó által fizetett jogdíjnak számlájára való érkezése legyen. A szerző, előadóművész, illetve jogutódjuk (örökösük) áfa-kötelezettségének időpontja 2008-től kezdődően nem a díjról szóló értesítés kézhezvétele napján, hanem a fizetési határidő napján áll be.

A számlázás és áfázás alól három kivétel lehetséges. Az egyik az az eset, ha az áfa-körbe bejelentkező jogosultak az alanyi adómentességet választották. Erre akkor nyílhat lehetőség, amennyiben éves árbevétele – várhatóan vagy bizonyosan – 12 millió forint alatt marad. Mindazonáltal a jogdíjjövedelemre igényt tartó jogosultnak a számla kibocsátásához új, önálló tevékenységet folytató magánszemélyt illető adószámot kell beszereznie akkor is, ha már van egy társasági formában működő vállalkozása, amely cégnek természetesen van adószáma. A másik kivételi szabály szerint, a szerző, az előadóművészi tevékenységet folytató adóalany, illetve ezek természetes személy örököse mentesül az ezzel járó számlakibocsátás alól, ha ezt a kifizető adóalany (pl. közös jogkezelő szervezet) helyette átvállalja. A harmadik kivételt pedig az az eset jelenti, amikor a szerző munkaviszony mellett egyedi vagy állandó megbízási, illetve felhasználási szerződés alapján szakfolyóiratokban, szakkönyvekben publikál, tanfolyamokon oktat, konferenciákon előad, stb. Nem minősül ugyanis áfa-alanyiságot megalapozó önálló gazdasági tevékenységnek, ha a szerző a munkát olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. Itt tehát a kivételt a megbízó irányító, „uralmi” pozíciója alapozza meg, függetlenül attól, hogy a megbízási vagy felhasználási szerződés alapján létrejött mű (előadás) szerzői jogi védelem alatt áll vagy sem.

4. Támogatások áfája
A költségvetési és egyéb – mecénás típusú – támogatások áfa-körben történő kezelése mindig problémát vetett fel a gyakorlatban. Az áfa alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál alapesetben a teljesítés ellenértéke. Az ellenértékbe beletartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap vagy kapnia kell, így különösen az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások. A korábbi gyakorlat (és az APEH tájékoztatója) szerint a támogatások után főszabályként csak akkor kellett az áfát megfizetni, ha ellenértéknek minősülnek. Ellenérték az is, amit a teljesítésre kötelezett – adott esetben a támogatást folyósító költségvetési szerv, elkülönített állami pénzalap, közalapítvány – a termékértékesítésért, szolgáltatásnyújtásért kap függetlenül attól, hogy azt a megrendelő vagy bármely harmadik személy adja. Ezzel szemben nem kapcsolhatók egyedi teljesítéshez, következésképpen kiestek az áfa-fizetési körből a klasszikus intézményfinanszírozási támogatások, továbbá a címzett és céltámogatások nagy része.

A mecénás típusú támogatások áfa-kezelése tárgyában kiadott korábbi minisztériumi állásfoglalás szerint amennyiben a támogatás egy könyv, film, színházi produkció vagy bármely kulturális esemény létrejöttét általában segíti elő anélkül, hogy annak majdani igénybe vehetősége ellenértékét megkötné, úgy az nem minősül árat befolyásoló támogatásnak, ebből következően áfa-fizetési kötelezettséget sem keletkeztet. A támogatás folyósítója által támasztott elszámolási kötelezettség sem eredményezte a támogatás adókötelezettségét, hiszen pusztán az elszámolás ténye miatt a támogatás folyósítóját nem lehet megrendelőnek tekinteni.

A támogatott szempontjából viszont az vetett fel problémát, hogy miként kezelendők a támogatásokból finanszírozott beszerzések és szolgáltatás-igénybevételek áfa-tartalma. Az államháztartási támogatások vonatkozásában a kérdést megnyugtatóan rendezte az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ávr.) 91. §-ának (1) bekezdése. Eszerint a támogatást csak abban az esetben igényelhették az áfát is tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek – külön jogszabály szerint – a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa levonási joga nem volt. Amennyiben a kedvezményezett áfa levonási joggal rendelkezett, úgy azt a jogszabályban meghatározott összeggel (áfa és saját rész) csökkentve lehetett igényelni. Mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy azok a kedvezményezettek (támogatottak), akik az áfa visszaigénylésére teljeskörűen jogosultak voltak, a központi költségvetésből vagy alrendszereiből folyósított támogatásokat kizárólag a felmerülő fizetési kötelezettségek nettó (áfát nem tartalmazó) összegének kiegyenlítésére fordíthatták. Azok a kedvezményezettek pedig, akik az áfa visszaigénylésére nem voltak jogosultak, a támogatást a felmerülő fizetési kötelezettségek bruttó (áfát is tartalmazó) összegének kiegyenlítésére fordíthatták. A támogatási szerződések ezt általában ahhoz a feltételhez kötötték, hogy ha a támogatott a szerződés tartama alatt az Áfa-törvény alapján az adó visszaigénylésére jogosulttá válik, úgy a visszaigényelhető adó összegét a támogatásból nem fedezheti.

A korábbi szabályozással megegyezően rendezi a kérdést a hatályos Ávr. is, amely 2015. január 1-jétől e tárgykörben kiegészült az áfa áthárítására vonatkozó rendelkezésekkel. A kizárólag tevékenységi adómentes tevékenységet folytató vagy alanyi adómentes kedvezményezettek ugyancsak a felmerülő fizetési kötelezettségek bruttó összegének kiegyenlítésére fordíthatták a kapott támogatást. Ebből következően azok az adóalanyok, akik adóköteles és tevékenységi adómentes bevételekkel egyaránt rendelkeztek, és ezért a felszámított adó arányos részének visszaigénylésére jogosultak, azok a támogatást a felmerülő fizetési kötelezettségek nettó összegének, valamint az Áfa-törvényben meghatározott arányosítás alapján vissza nem igényelhető áfa összegének kiegyenlítésére fordíthatták. (Az arányosítással történő adómegosztás abban az esetben alkalmazható, ha a vállalkozás adóköteles és adómentes értékesítést egyaránt végez, és a beszerzéskor nem lehetséges, vagy nagyon költséges az adó tételes kigyűjtése.)

2006-tól megszűnt az államháztartási támogatás miatti arányosítási kötelezettség, ami rendkívül kedvező változás a nagyobb összegű támogatásokból élő kulturális intézmények számára. Az új rendelkezéseket a 2005. december 31-ét követő beszerzésekre, igénybe vett szolgáltatásokra kellett először alkalmazni, vagyis az arányosítás hatályon kívül helyezése nem visszamenőleges hatályú. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül kerültek a más törvényekben szereplő, az arányos adómegosztás alóli kivételeket megfogalmazó jogszabályhelyek. Megmaradt az arányos adómegosztás azokban az esetekben, amikor az adóalany adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, és az ehhez történő beszerzéseit (igénybe vett szolgáltatásait) tételesen elkülöníteni nem tudja.

5. A szolgáltatások teljesítésének helye
2010. január 1-jétől az adóalanyok közötti szolgáltatásnyújtás esetén főszabály szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének a székhelye (telephelye) a teljesítési hely. Közösségi adószámmal rendelkező, de nem adóalany (külföldi is) jogi személy is adóalanynak minősül e tekintetben. Tárgyévet megelőzően, vagy tárgyévben 10 ezer eurót meghaladó termék beszerzés miatt közösségi adószámmal rendelkező nem áfa alany jogi személy is adóalanyként viselkedik, ha a közösségen belül szolgáltatást vesz igénybe. Közösségi adószámát megadva a külföldi nem számít fel áfát a szolgáltatása után, ő viszont önadózóként bevallja és megfizeti.

A fentiekkel ellentétben, 2011. január 1-jétől hatályos szabály szerint áfa-alanynak nyújtott kulturális, (előadó-)művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- és hasonló szolgáltatás esetén a teljesítés helyének az számít, ahol a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett, székhely-telephely hiányában pedig a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye (kivételt képez a felsorolt események belépőinek értékesítése, illetve a nem áfa-alany felé történő értékesítést, ahol továbbra is a szolgáltatásnyújtás helye számít a teljesítés helyének).

Az áfa tárgyi hatályán kívül eső tevékenységet is végző adóalanyoknak ezen tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatás igénybevétele után is önadózóként adót kell fizetniük. A saját vagy dolgozói részére magánszükségleteik kielégítésére nyújtott szolgáltatás után továbbra is a juttató cég fizeti az adót.

2010-től változtak a nemzetközi viszonylatban nyújtott szolgáltatások áfa kezelését meghatározó szabályok. Bevezetik a fogyasztás helye szerinti adózás alapelvét, továbbá növekszik azon szolgáltatások köre, melyek – amennyiben nemzetközi viszonylatban nyújtják őket – nem tartoznak a magyar áfa hatálya alá. A fogyasztás helye szerinti adózás alapelvével összhangban a változtatások fő célja annak biztosítása, hogy a szolgáltatások nyújtása egységesen a fogyasztás helyén adózzon, azonban az adókezelés különbözhet azokban az esetekben, amikor a szolgáltatást adóalanynak és nem adóalanynak nyújtják. A szabályok a szolgáltatás jellegétől, illetve a szolgáltatás igénybevevőjétől függően is változhatnak.

Adóalanyok közötti szolgáltatás nyújtás esetén főszabály szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének a székhelye, telephelye, állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a teljesítési hely. Több állandó telephely esetén az igénybevétellel legközvetlenebbül érintett telephely a teljesítés helye. Állandó telephelynek számít az adóalany kereskedelmi képviselete is. Unión kívüli szolgáltatásnyújtás esetén is a szolgáltatást igénybe vevő adóalany adózik. Az adóalanyiság hatósági igazolással, a letelepedése szerinti állam által kiadott adószámmal illetve hasonló azonosító számmal igazolható. Kivétel az Áfa-törvényben felsorolt szolgáltatások (tanácsadás, pénzügyi szolgáltatás), ahol csak azt kell igazolnia, hogy harmadik országban letelepedett.

6. 2018-tól hatályos változások
2018-tól az internet hozzáférés áfakulcsa 18 százalékról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal adókulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökkent. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, a fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik.

Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa, amely 2017 januárjától 27 százalékról 18 százalékra csökkent, 2018-tól kezdődően 5 százalékra mérséklődött. Ezzel egyidejűleg azonban bevezetették a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.

7. 2019-től hatályos változások
Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 8.000.000-ról 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszegre nőtt január 1-től.

2019-től az ESL és UHT tejek adómértéke is a kedvezményes 5 százalékos áfa-kulcs alá került besorolásra.

Az áfa-törvény kiegészült az utalványok átruházására vonatkozó szabályokkal, ami elsődlegesen megkülönbözteti az egycélú és a többcélú utalványokat az adófizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából. A cél az, hogy minden olyan esetben, amikor arra lehetőség van, az adóztatás már az utalvány kibocsátásakor megtörténjen.
Egyszerűsödött a távolról is nyújtható szolgáltatások szabályozása. Amennyiben az adóalany az EU-n belül csak egyetlen tagállamban telepedett le, akkor meghatározott értékhatár alatt, távolról is nyújtható szolgáltatások után a letelepedése szerinti tagállamban, annak szabályai szerint kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie. Ez az egyszerűsítés az adóalany által a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban letelepedett nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozik, amennyiben ezen szolgáltatások adó nélküli összesített ellenértéke sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg a 10 000 eurót vagy az annak megfelelő nemzeti pénznemben számított összeget.

Utoljára módosítva: 2019. február 21-én

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

Minden dal egy kicsit olyan, mintha a gyermekem lenne

Az Illés-együttes volt a kezdet, a lázadó kamaszkor, az első nagy szerelmek és csalódások korszaka. A Fonográf idején értem igazán tudatos művésszé és az első szólólemezem sikere avatott engem önálló előadóvá. 

Hiszek a dalok erejében

Rájöttem, a dalokkal olyan eszköz van a kezemben, amellyel kifejezhetem, kiénekelhetem azt, hogy milyennek látom a világot. - Interjú Koncz Zsuzsával

A stand-up több mint vicceseket mondani a színpadon

A jó stand-up strukturált, több rétegű, érzelmeket ébreszt, gondolkodásra ösztönöz. Erre pedig tudatosan kell készülni, mert ez már írói és előadói képesség, amit lehet és kell is fejleszteni. - Interjú Litkai Gergellyel

A jó társulat szakmailag és emberileg is felemel

A közönséget mindig érezni lehet. Maga a színház is: energia, energiaáramlás egymás és a közönség között. Keserves, ha semmi nem jön a nézőtérről. - Interjú Pálmai Anna színésznővel

A jó szinkronszínész dobbantó nélkül ugrik

Amikor szinkronizálunk, nincs idő a felkészülésre. Abban a pillanatban hozni kell az adott karaktert, nincs lehetőség időkérésre, hogy tessék adni nekem öt percet, hogy felhergeljem magam.

A határokat feszegetem, de csak így van értelme!

Amikor a világ dübörög mögöttem, le kell tudom csendesíteni magamat. Számomra erre a naplóírás ad lehetőséget. Muszáj megőrizni ezeket a gondolatokat, mert ősi erőt és természetes energiát jelentenek.

Ahol a szó ereje véget ér, ott kezdődik a táncé

A tánc magánvélemény – vallja Földi Béla.  Az igazi táncos az előadás során önmaga mélységét és magasságát, a világhoz és a pillanathoz való viszonyulását is feltárja, átadja. 

A jazz az életem

Tizenöt éves lehettem, amikor a televízióban sugárzott jazzfesztiválokat nézve megfogott a műfaj nyelvezete, ritmikája és hangulata. Ekkor dőlt el: a jazz-zenének szentelem az életem.

Színpadra lépni csak teljes odaadással lehet

Előadások alatt a takarásból szoktam nézni a közönséget, fantasztikus látni, hogy miként lényegülnek át. Mindig felemelő érzés, ha sikerül eljutnunk az emberek lelkéig.

Magyar hangja Csőre Gábor

Sokan úgy gondolják, hogy a művészekre a rebbenékenység és szenzibilitás jellemző. Ez igaz, ugyanakkor felkészültnek kell lenni minden eshetőségre. A színházhoz kötél idegek és rugalmasság kell. 

A felkészülést nem lehet befejezni

A célunk az, hogy felborzoljuk az érzékeket, elvarázsoljuk, és egy különleges utazásra repítsük a koncertre érkezőket. Dalaink ebben a közegben születnek újjá és nyernek új értelmet. - Jónás Vera, énekes

A tánc a pillanat művészete

A családom és a mestereim is mindig a maximalizmusra neveltek, arra, hogy félgőzzel nem érdemes semmit sem csinálni. Ez egyébként nem csak a táncművészetre igaz. - Kiss János, a Győri Balett igazgatója

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2018
11/
23

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak és 2017. évi audiovizuális jogdíj)

2019
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2019
03/
28

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2019
06/
28

Jogdíjkifizetés (2018. évi rádiós, televíziós sugárzási jogdíjak, kiegészítő díjak, háttérzenei jogdíjak)

2019
09/
16

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2019
10/
30

Jogdíjkifizetés (ismétlési és audiovizuális jogdíjak, külföldi jogdíjak)