Egyszerűsített vállalkozói adó

1. Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2003-as bevezetése óta több ponton, érdemben változtak az evá-ról szóló 2002. évi XLIII. törvény előírásai. Tekintettel arra, hogy művészeti alkotó és előadó tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és társas vállalkozók is – ha megfelelnek a törvényi kritériumoknak – választhatják az evát, röviden összefoglaljuk a legfontosabbakat erről az adónemről.

Az eva körébe az az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy egyéni cég tartozhat, amely 2017. december 20-áig bejelentkezett az adóhatóságnál és
- éves bruttó (áfával növelt) bevétele nem haladja meg a 30 millió forintot,
- nincs köztartozása,
- nem esett át átalakuláson, és új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést 2016-2017-ben,
- belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,
- az Áfa-törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, valamint nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket,
- folyamatosan és ténylegesen működött (bevételt realizált),
- nem végez a jövedéki törvény hatálya alá tartozó tevékenységet,
- nem működik közvetett vámképviselőként,
- a társas vállalkozás nem rendelkezik részesedéssel más (akár hazai, akár külföldi) jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban.

Értelemszerűen megszűnik az eva-alanyiság, ha a fenti esetek valamelyike adóévben bekövetkezik, továbbá akkor is, ha az adózó elmulasztja számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettségét és emiatt az adóhatóság bírságot szab ki. Ez azzal is jár, hogy az adózó négy évig nem kerülhet vissza az eva-körbe. Nem kell a bejelentkezését annak megújítani, aki a 2017. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2018. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani.

Év közben nem lehet se beszállni, se kiszállni az eva-körből. A kilépési szándékot december 1-je és 20-a között lehet megtenni. Ugyanakkor az adózó – a jelzett időkereten belül –bármikor módosíthatja ezt a nyilatkozatát, vagyis meggondolhatja magát (az adóhatóság a legutolsó, határidőben benyújtott nyilatkozatot veszi figyelembe).

2012-től az eva szerint adózóknak az éves bevétel 37 százalékát kell befizetniük. 50 százalék evát kell fizetni, ha az adózó túllépi a 30 milliós bevételi határt. A magasabb kulccsal nem az egész bevétel, hanem annak csak a 30 millió forint feletti része adózik.

Az adózó az eva befizetéssel kiváltja a társasági adót, az szja-t és az áfát. Nem váltja ki tehát pl. a kulturális adót, a helyi iparűzési adót és 2009-től a cégautóadót (ez utóbbit csak a társas vállalkozás eva-alanynak kell megfizetnie, az egyéni vállalkozónak nem).

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor az eva alanyát is áfaalanynak kell tekinteni, és ha másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, a szolgáltatásnyújtás után az eva alanyának kell az áfát megfizetnie. Az eva alanyának valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie.
2009-től az eva-alanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig, vagyis az adóbevallás benyújtását követő ötödik év végéig meg kell őriznie.

Az evás adóév megegyezik a naptári évvel. Az evás adózó negyedéves bevalló lesz, vagyis az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni, a határidő: a negyedévet követő hónap 12-e. Az adóelőleg alapja a negyedévben megszerzett (a számviteli törvény hatálya alá tartozóknál a kapott, illetve az elszámolt vagy visszafizetett előleggel módosított) bevétel. Az adóelőleg mértéke is 37 százalék. Az eva alanyának az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (feltöltési kötelezettség).

Az evát banki átutalással kell befizetni a vállalkozás saját bankszámlájáról (lakossági folyószámláról nem lehet fizetni).
Az evásnak háromféle nyilvántartást kell vezetnie:
- bevételi nyilvántartás,
- közterhek nyilvántartása,
- szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása.
Ezeken túlmenően, az eva alanya köteles olyan nyilvántartást vezetni, amiben az adókötelezettség teljesítéséhez és annak ellenőrzéséhez a szükséges adatok rendelkezésre állnak, vagyis a különböző mértékkel számított adó és a hozzá kapcsolódó adóalap elkülönült nyilvántartását úgy kell vezetnie, hogy az egyes időszakokra előírt adó elkülönítve is megállapíthatóak legyenek.

Az evát választó bt. vagy kkt. eldöntheti, hogy az eva-törvény vagy a számviteli törvény szerint (éves beszámoló készítés, kettős könyvvitel) vezeti nyilvántartásait. A választást a törvény szerinti első eva-bejelentéssel együtt kell az adóhatóság tudomására hozni, és ez a döntés az adóalanyiság időszakában nem változtatható meg. A számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében a bevallás benyújtásának a határideje az adóévet követő február 25-e, az éves beszámoló letétbe helyezésének a határideje pedig május 31-e.
Az evát választó kft. köteles kettős könyvvitelt vezetni.

A társas vállalkozóknak (pl. bt., kft.) a személyes közreműködés után továbbra is kell szja-t fizetniük. Az evát választó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak 2006 szeptemberéig a minimálbér volt a járulékfizetés kötelező minimuma. Ezt követően az eva-alanyokra is kiterjed az ún. minimum járulékalap bevezetése, vagyis a minimálbér duplája után kell megfizetniük a társadalombiztosítási, a munkavállalói egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. Mentességet lehet kérni az Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), kivéve annak az eva-alanynak, akinek az evás bevétele eléri vagy meghaladja a minimálbér dupláját.

Az evát választó egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az evabevallás részeként vallja be és fizeti meg (négy egyenlő részletben).

2008. január 1-jétől az eva-alanynak áfát is kell fizetnie, ha termékértékesítéskor, illetve szolgáltatásnyújtáskor a fordított adózást kell alkalmaznia. A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti. Az eva-alanynak ezt az áfát az adóévre vonatkozó bevallásban kell megállapítania, bevallania és a bevallásbenyújtás határidejéig megfizetnie. Ha az eva-alany olyan terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt, amelyre az Áfa-törvény fordított adózást ír elő, a kibocsátott bizonylaton az eva-alany nem számíthat fel áfát. Fordított adózás vonatkozik egyebek mellett a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásra, szakértői értékelésre, valamint azon ügyletekre, amikor az eva-alany olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek a teljesítési helye az, ahol az igénybevevő gazdaságilag letelepedett.

2. Kisadózó vállalkozások tételes adója (´KATA´)


A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónemet vezetett be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót. 2017-től jelentős változást jelent, hogy az eddigi 6 millió forintos bevételi határ 12 millióra emelkedett.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint közkereseti társaság és betéti társaság lehet, aki ezen választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn. Az adóalanyiság választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz, az adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jön létre. Az adóalanyiság a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, az adóalanyiság a megszűnést követő 2 éven belül ismételten nem választható.

Az adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 12 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. Ha nem minden hónapban volt adófizetési kötelezettsége, úgy a tételes adófizetéssel érintett hónapok és 1 millió forint szorzata a határ, amely felett ez a 40 százalékos adómérték életbe lép. Mivel 2017-től az áfa alanyi adómentesség határa 6 millió forintról 8 millió forintra nőtt, ami alatta van a 12 milliós bevételi határnak, így, ha a katás kisadózó 8 millió forint feletti bevétellel rendelkezik, megszűnik az alanyi áfa mentessége és áfa fizetővé válik, amit be is kell jelentenie az adóhatóságnak. Ettől az időponttól a bevételein fel kell számítania az áfát, illetve a bejövő számláiban szereplő áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti. Ezzel párhuzamosan áfa kimutatások vezetésére válik kötelezetté és áfa bevallásokat kell beadnia.

2014-től a vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot.

2014-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól. 2014-től nem minősül főállású kisadózónak az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer forint katát kell fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat, vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.

Amennyiben az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok akként döntenek, hogy a kata szerinti adózást választják, a tételes adó megfizetésével

- a kisadózó vállalkozások mentesülnek a személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulás;
- a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól.
A kiadózó vállalkozás az említett adónemekre vonatkozó bevallások benyújtása helyett csupán egy nyomtatvány ('KATA') benyújtására kötelezett a bevételéről az adóévet követő év február 25-ig, azaz legkorábban 2016. február 25-éig.

2015-től az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés időpontja az adóalanyiság megszűntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja.

Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a kata szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Szintén segíti az adókötelezettség teljesítését, hogy az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely rövid ismertetőt tartalmaz a katával kapcsolatos legfontosabb előírásokról.

Hangsúlyozandó, hogy a főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

A kata megalkotásakor deklarált kormányzati cél volt, hogy ez az adózási forma ne szolgáljon alapul kényszervállalkozások alapításához, vagyis hogy ezzel kikerüljék a munkaviszonyban való foglalkoztatás terheit. Ezért amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés a tartalma szerint a munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Értékhatártól függetlenül mondja ki tehát a törvény, hogy a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. (Harmadik személy ebben a kontextusban az a fél, aki a katás vállalkozóval /vállalkozással/ szerződik és akitől a katás vállalkozó /vállalkozás/ a bevételt kapja.)

Az esetlegesen színlelt szerződések kiszűrése érdekében a jogalkotó az általánostól eltérő megoldást választott. Az adóhatósági ellenőrzés során törvényi vélelem szól amellett, hogy minden olyan kisadózóval kötött szerződéssel munkaviszony jön létre a kisadózó és a vele szerződést kötő adózó között, amely alapján a kisadózó számára juttatott összeg meghaladja az évi egymillió forintot. A törvényi vélelem megdönthető, azaz fennáll a lehetőség annak bizonyítására, hogy a kisadózó jogszerűen járt el, és az általa kötött szerződés valójában nem munkaviszony. A bizonyítási teher azonban – a sajátos törvényi vélelemnek köszönhetően – ebben az esetben megfordul, tehát a kisadózó az, akinek bizonyítania kell, hogy nem leplezett munkaviszonyról van szó. A törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több (tehát legalább kettő) megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy (megbízójától) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

[A törvény 13. §-a szerint: "Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki."]

Mivel a törvényi vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettség az adózót terheli, fokozott jelentősége (és kockázata!) van a mentesítési kritériumok mérlegelésének a kata választása esetén. Az a)-f) pontok között a bizonyító erő tekintetében nincs rangsor a hat szempont között, azaz egyenrangúak és bármelyik kettővel teljesíthető a bizonyítási kötelezettség akkor is, ha a további négy feltétel fennállása nem állapítható meg. Különbség van ugyanakkor az a)-f) pontok között a bizonyítási kötelezettség gyakorlati teljesíthetősége, a feltételek valós megállapíthatósága vonatkozásában. Minden bizonnyal a legkönnyebben a b) pont szerint feltétel (az 50 százalékos bevételi arány) bizonyítható, ehhez nem szükséges a bizonyítékot mérlegelni, csak értékelni és megállapítani a tényleges bevételi adatokat. A kockázatot az növeli, hogy a b) pont az esetek nagy részében nem teljesül, így felértékelődik a többi feltétel teljesítése, az azoknak való megfelelés. Nyilvánvaló, hogy szakmánként, foglalkozási áganként más-más szempontot kell mérlegelni a tevékenység megítélésénél: egy ügyvéd pl. minden további kockázat nélkül választhatja a kisadózói státuszt, de nem mondható el ugyanez egy vagyonőrről vagy egy korábban benzinkútkezelőként alkalmazott munkavállalóról, aki egyéni vállalkozóként (és kisadózóként) végezné lényegében ugyanazt a munkát.

A színészi tevékenység, pontosabban a színész és a színház között létrejött, formailag vállalkozási jogviszonyt, tartalmilag azonban munkaviszonyt jelentő "színlelt" szerződések kapcsán az adóhatóság korábban már adott ki állásfoglalást, lényegében a kisadózó vállalkozással kötött szerződésre vonatkozó új törvényi szabályokkal megegyező tartalommal. Álláspontunk szerint, a színész - ha valóban vállalkozási tevékenységet folytat - meg tud felelni a kata követelményei közül legalább kettőnek; ez a két elvileg teljesíthető feltétel a fenti felsorolás b) és c) pontja. Ugyanakkor szóba jöhet a d) pont is, amennyiben a tevékenység végzésének helyét tágan értelmezzük, és a színész, előadóművész szerepekre, előadásokra történő felkészülésének helyét is ide értjük (pl. otthoni szereptanulás, fellépési helyszínek bejárása, fodrász és sminkes felkeresése). A problémát inkább az jelentheti, hogy a színházban a vállalkozási tevékenység gyakran valóban közel áll munkaviszonyhoz, azaz a jövedelem jelentős része ugyanattól munkáltatótól származik, és a szerződésben a színház még az utasítási jogot is kiköti, ezen belül különösen, hogy a próbák és előadások elrendelését illetően teljes mértékben rendelkezik a foglalkoztatott színész idejével. Ezek pedig kétségkívül munkaviszonyra utaló rendelkezések. Ebből is következően, a kata szerint adózó színészek, ha egyébként nem felelnek meg a feltételeknek, kockázatot vállalnak, amelynek végeredményeként őket és a foglalkozató színházakat is az elmaradt adók és járulékok kamattal növelt megfizetésére kötelezheti az adóhatóság.

3. Kisvállalati adó (´kiva´)

A kisvállalati adót (´kiva´) 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

A ´kiva´ választásnak feltétele 2017-től megváltozott. A 'kiva'-t akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma – átlagos statisztikai állományi létszám – nem haladja meg az 50 főt (ez 2016-ban 25 fő volt), és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A már 'kiva' adóalanyok esetében további változás, hogy nem szűnik meg a 'kiva' adóalanyiságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 500 millió forint bevételt túllépik. A 'kiva'-ból történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt (ez eddig 50 fő volt), illetve a bevétel az 1 milliárd forintot (ez korábban 500 millió forint volt). A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adati alapján kell figyelembe venni.

A ´kiva´ szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja ezt az adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint.

A ´kiva´ hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét ezt az adónemet.

A ´kiva´ mértéke 2018-tól 13 százalék (2017-ben még 14, azt megelőzően 16 százalék) megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

A ´kivát´ választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. 2015-től a kivát választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és –fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni. vagyis megszűnt a havi adóelőleg-fizetési kötelezettségük. A kisvállalati adózóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

Utoljára frissítve: 2018. február 12-én

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

A stand-up több mint vicceseket mondani a színpadon

A jó stand-up strukturált, több rétegű, érzelmeket ébreszt, gondolkodásra ösztönöz. Erre pedig tudatosan kell készülni, mert ez már írói és előadói képesség, amit lehet és kell is fejleszteni. - Interjú Litkai Gergellyel

A jó társulat szakmailag és emberileg is felemel

A közönséget mindig érezni lehet. Maga a színház is: energia, energiaáramlás egymás és a közönség között. Keserves, ha semmi nem jön a nézőtérről. - Interjú Pálmai Anna színésznővel

A jó szinkronszínész dobbantó nélkül ugrik

Amikor szinkronizálunk, nincs idő a felkészülésre. Abban a pillanatban hozni kell az adott karaktert, nincs lehetőség időkérésre, hogy tessék adni nekem öt percet, hogy felhergeljem magam.

A határokat feszegetem, de csak így van értelme!

Amikor a világ dübörög mögöttem, le kell tudom csendesíteni magamat. Számomra erre a naplóírás ad lehetőséget. Muszáj megőrizni ezeket a gondolatokat, mert ősi erőt és természetes energiát jelentenek.

Ahol a szó ereje véget ér, ott kezdődik a táncé

A tánc magánvélemény – vallja Földi Béla.  Az igazi táncos az előadás során önmaga mélységét és magasságát, a világhoz és a pillanathoz való viszonyulását is feltárja, átadja. 

A jazz az életem

Tizenöt éves lehettem, amikor a televízióban sugárzott jazzfesztiválokat nézve megfogott a műfaj nyelvezete, ritmikája és hangulata. Ekkor dőlt el: a jazz-zenének szentelem az életem.

Színpadra lépni csak teljes odaadással lehet

Előadások alatt a takarásból szoktam nézni a közönséget, fantasztikus látni, hogy miként lényegülnek át. Mindig felemelő érzés, ha sikerül eljutnunk az emberek lelkéig.

Magyar hangja Csőre Gábor

Sokan úgy gondolják, hogy a művészekre a rebbenékenység és szenzibilitás jellemző. Ez igaz, ugyanakkor felkészültnek kell lenni minden eshetőségre. A színházhoz kötél idegek és rugalmasság kell. 

A felkészülést nem lehet befejezni

A célunk az, hogy felborzoljuk az érzékeket, elvarázsoljuk, és egy különleges utazásra repítsük a koncertre érkezőket. Dalaink ebben a közegben születnek újjá és nyernek új értelmet. - Jónás Vera, énekes

A tánc a pillanat művészete

A családom és a mestereim is mindig a maximalizmusra neveltek, arra, hogy félgőzzel nem érdemes semmit sem csinálni. Ez egyébként nem csak a táncművészetre igaz. - Kiss János, a Győri Balett igazgatója

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2019
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2019
03/
28

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2019
06/
28

Jogdíjkifizetés (2018. évi rádiós, televíziós sugárzási jogdíjak, kiegészítő díjak, háttérzenei jogdíjak)

2019
08/
15

Televíziós ismétlési játszási adatok előzetes publikálása

2019
09/
16

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje