Előadóművészi Jogvédő Iroda Alapszabálya

 

I. Általános rendelkezések

1.1. Az Egyesület neve
1.1.1. Az Egyesület neve: Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület
1.1.2. Az Egyesület rövid neve: EJI
1.1.3. Az Egyesület idegen nyelvű neve: Bureau for the Protection of Performers' Rights

1.2. Az Egyesület székhelye: 1033 Budapest, Vörösvári út 101.

1.3. Az Egyesüket honlapjának címe: http://www.eji.hu/

II. Az Egyesület jellege, célja és tevékenysége

2.1. Az Egyesület jellege
Az Egyesület a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ('Szjt.'), illetve a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény ('Kjkt.') szerinti közös jogkezelő szervezet, amely ellátja az előadóművészek vagyoni jogainak közös kezelését. Működésére, szervezetére, gazdálkodására az egyesülési jogra vonatkozó jogszabályok mellett a mindenkor hatályos szerzői jogi rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.2. Az Egyesület célja és fő tevékenysége
Az Egyesület célja és fő tevékenysége az előadóművészi jogi jogosultak jogainak közös kezelése az Szjt.-ben, a Kjkt.-ben és az ezekhez kapcsolódó jogszabályokban foglalt rendelkezések szerint. E tevékenység keretei között az Egyesület a közös kezelésébe tartozó előadóművészi jogokat az előadóművészek érdekében és közös javára és a közöttük tett bármilyen indokolatlan megkülönböztetés nélkül gyakorolja és érvényesíti, így
2.2.1. engedélyezi az előadóművészi teljesítmények felhasználását, illetve azok után díjigényt érvényesít;
2.2.2. megállapítja a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit, illetve ezek megállapításában részt vesz;
2.2.3. figyelemmel kíséri a felhasználást;
2.2.4. beszedi a jogdíjat, illetve érvényesíti a díjigényt;
2.2.5. felosztja és kifizeti a jogdíjat az előadóművészek között, vagy felosztás céljára más szervezetnek átadja azt;
2.2.6. fellép az előadóművészi jogok megsértésével szemben, ideérve az eljárás kezdeményezését a bíróság, illetve hatóság előtt, valamint az eljárás során nyilatkozatot, észrevételt, indítványt tesz és eljárási cselekményeket végez,
2.2.7. adatbázisban tárolja és kezeli a jogkezeléssel érintett bel- és külföldi előadóművészek, illetve teljesítményeik, továbbá az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó adatokat.
Az Egyesület célja a vonatkozó jogszabályok keretei között az előadóművészek szakmai-közösségi, kulturális és szociális támogatása.
Az Egyesület célja, hogy az előadóművészi jogok közös kezelését a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda jogutódjaként lássa el.

2.3. Az Egyesület által közösen kezelt vagyoni jogok
Az Egyesület az előadóművészek alábbi vagyoni jogainak közös kezelését látja el:
2.3.1. üreshordozó-jogdíj [Szjt. 20. §];
2.3.2. film bérbeadással történő terjesztése [Szjt. 23. § (6) bek., 73. § (3) bek.];
2.3.3. hangfelvétel bérbeadással történő terjesztése [Szjt. 23. § (6) bek., 73. § (3) bek];
2.3.4. kábel jogdíj [Szjt. 28. § (2)-(5) bek., 73. § (3) bek.];
2.3.5. előadás sugárzás céljára készült rögzítése [Szjt. 74. § (2) bek.];
2.3.6. előadás nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítése [Szjt. 74. § (2) bek.];
2.3.7. rögzített előadás nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele [Szjt. 74. § (2) bek.];
2.3.8. kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel sugárzása és más nyilvánossághoz közvetítése [Szjt. 77. §];
2.3.9. hangfelvétel példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adása és bérbeadása [Szjt. 78. §];
2.3.10. előadóművészi kiegészítő díjigény [Szjt. 74/A. § (2)].

2.4. Az Egyesület a rögzített előadóművészi teljesítmények kötelező, illetve kiterjesztett jellegű közös jogkezelési tevékenységét végzi, az előadóművészek, előadóművészek örökösei, továbbá a részesedésre jogosult személyek számára. Az Egyesület tevékenységét tagjai számára a tagi jogviszony, megbízói számára az Egyesületnek a Kjkt. 13.§-a szerinti jogkezelési megbízás, más előadóművész számára pedig – kiterjesztett közös jogkezelő szervezetként – a Kjkt. 17.§-a alapján végzi.

2.5. Az Egyesület a közös jogkezelést nem vállalkozási tevékenységként végzi, nyereségszerzési cél nélkül, bevételeiből nyereséget nem képez.

2.6. Az Egyesület saját honlapján közzéteszi
2.6.1. Alapszabályát,
2.6.2. Szervezeti és Működési Szabályzatát,
2.6.3. tagsági szabályzatát,
2.6.4. díjszabásait,
2.6.5. felosztási szabályzatát,
2.6.6 éves beszámolóját,
2.6.7. tagjainak és az általa képviselt előadóművészek névsorát, továbbá azon szervezetek névsorát, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
2.6.8. azon előadóművészek nevét, akik a Kjkt.-ban meghatározott módon jogszerűen tiltakoztak a közös jogkezelés ellen, feltüntetve a tiltakozás hatályossá válásának időpontját és a tiltakozással érintett vagyoni jogot,
2.6.9. az Elnökség tagjainak, illetve az Igazgató nevét,
2.6.10. a Kjkt. 54. § (1) bekezdés k) és l) pontjaiban megjelölt megállapodásait,
2.6.11. a felhasználókkal vagy az előadóművészekkel szemben fennálló jogviták rendezésére irányuló eljárásokra vonatkozó tájékoztatást,
2.6.12. befektetési politikáját,
2.6.13. továbbá a jogszabályi kötelezettség és belső szabályzatai alapján ily módon nyilvánosságra hozandó egyéb adatokat és dokumentumokat.

2.7. Az Egyesület tevékenysége ellátása érdekében, a Küldöttgyűlés határozatával társadalmi szervezetek szövetségéhez csatlakozhat, illetve ilyen szövetség létrehozásában közreműködhet.

2.8. Az Egyesület a Kjkt.-ben foglalt rendelkezéseknek való megfeleléssel biztosítja tevékenysége átláthatóságát. Ennek érdekében
2.8.1. előzetes tájékoztatást tesz közzé a közös jogkezelés feltételeiről,
2.8.2. az előadóművészek kérésére ésszerű határidőn belül tájékoztatást ad a közös jogkezelés körébe tartozó teljesítményekről, az Egyesület által gyakorolt jogokról, illetve a közös jogkezelés földrajzi területéről,
2.8.3. panaszkezelési szabályzata szerint kivizsgálja az előadóművészek panaszait.

III. Az Egyesület gazdálkodása

3.1. Az Egyesület céljainak és feladatainak teljesítése érdekében, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, az Elnökség által előkészített, Küldöttgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. Az éves költségvetésben szabályozott gazdasági év január 1-től december 31-ig tart.

3.2. Az Elnökség a gazdasági évet követő öt hónapon belül a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolót köteles készíteni és jóváhagyás céljából a Küldöttgyűlés elé terjeszteni. Az éves beszámoló elfogadása a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, abban az Elnökség jelentést ad az Egyesület vagyoni helyzetéről. Az Elnökség tagjai és az Igazgató a számviteli beszámolóról hozott döntés elfogadását megelőzően a Küldöttgyűlésnek címzett személyes nyilatkozatot tesz, a Kjkt.-ben és a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 'Korm. rendelet') meghatározott tartalommal.

3.3. Az Egyesület a mérleg, továbbá az eredmény-levezetés, az eredmény-kimutatás tételeit a jogszabályok előírása szerinti tartalommal tagolja. Az Egyesület az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint osztja meg. A számviteli beszámoló és a kiegészítő melléklet összeállításakor az Egyesület a közös jogkezelő szervezetek számvitelére vonatkozó sajátos rendelkezéseket alkalmazza.

3.4. Az Egyesület éves beszámolóját független könyvvizsgáló ellenőrzi.

3.5. Az Egyesület kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény szerinti éves – nem egyszerűsített – beszámoló készítésére köteles. Az Egyesület az eredmény-kimutatásában az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni a Kjkt.-ben, illetve a Korm. rendeletben meghatározott adatokat.

3.6. Az Egyesület gazdálkodásának részletes szabályait a számviteli politika határozza meg.

3.7. Az Egesület tartozásaiért maga felel. Az Egyesület tagja az Egyesület tartozásaiért tagdíjfizetési kötelezettség fennállására való tekintet nélkül abban az esetben sem köteles helytállni, ha sem az alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben, sem ettől eltérő időpontban nem teljesített vagyoni hozzájárulást az Egyesület részére.

3.8. Az Egyesület kiegészítő vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végezhet és ennek eredményét csak a Kjkt. által meghatározott célokra használhatja fel. Ilyen tevékenység ellátására az Egyesület jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot alapíthat. Az Egyesület nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

3.9. Az egyesületi vagyon kizárólag az Egyesület célja szerinti tevékenység ellátásához és magának a vagyonnak a fenntartásához használható fel.

3.10. Az Egyesület bevételei
3.10.1. a közös jogkezelés gyakorlásával elért bevételek;
3.10.2. amennyiben a Küldöttgyűlés egyesületi tagdíj bevezetését írja elő, a tagok által fizetett tagdíjak;
3.10.3 kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételek;
3.10.4. magán- és jogi személyek által nyújtott támogatások, adományok;
3.10.5. pályázaton elnyert bevételek;
3.10.6. átmenetileg szabad pénzeszközök kamatai/pénzügyi műveletek bevételei;
3.10.7. a felhasználók kérelmére és a jogosultak hozzájárulásával végzett adattovábbításból származó bevételek;
3.10.8. a felhasználóknak költségtérítés ellenében nyújtott tájékoztatás ellenértékeként befolyt bevételek;
3.10.9. egyéb bevételek.

3.11. Az Egyesület a közös jogkezeléssel elért, az indokolt kezelési költséggel csökkentett jogdíjbevételét a Felosztási Szabályzat alapján felosztja az Egyesület által képviselt előadóművészek között, függetlenül attól, hogy az előadóművész tagja vagy sem. Az Egyesület jogdíjbevételének – ideértve az ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt is – a Támogatási Politikában meghatározott részét, a Támogatási Politikával összhangban az előadóművészek közösségi – különösen szociális, szakmai-közösségi, illetve kulturális céljaira – is felhasználhatja. A jogdíjbevétel ezektől ettől eltérő célra csak a hatályos jogszabályokkal összhangban, a Felosztási Szabályzat rendelkezései alapján használható fel. Az előadóművészeknek felosztandó jogdíjból jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével más levonásnak nincsen helye.

3.12. Az Egyesület költségei:
3.12.1. kezelési költség;
3.12.2. kiegészítő vállalkozási tevékenység költségei;
3.12.3. támogatások.
3.12.4. A közös jogkezelés gyakorlásával elért bevételekből csak az Egyesület fenntartására indokolt mértékű kezelési költség vonható le. A kezelési költség akkor indokolt, ha a közös jogkezelő tevékenység ellátásához ésszerűen szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.

IV. Az Egyesület tagsága

4.1. Tagság keletkezése és megszűnése
4.1.1. Az Egyesületnek előadóművész és előadóművész örököse lehet tagja.
4.1.2. Az egyesülethez bármely előadóművész tagként csatlakozhat, ha az Egyesület Alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek fogadja el és az előadóművészi közös jogkezelés ellátására az Egyesületnek a világ valamennyi országára és valamennyi, az Szjt. szerint kötelező jelleggel közösen kezelt előadóművészi jogra vonatkozó kizárólagos megbízást adott.
4.1.3. Tag lehet az előadóművész örököse – ideértve a haszonélvezeti jog örökösét is – is, ha az öröklés tényét az Szjt.-ben meghatározott kivonatos hagyatékátadó végzéssel vagy más megfelelő módon igazolja az EJI-nek, ha az Egyesület Alapszabályát és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek fogadja el, továbbá valamennyi, az Szjt. szerint kötelező jelleggel közösen kezelt előadóművészi jogra vonatkozóan az Egyesületnek kizárólagos megbízást adott.
4.1.4. A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez írásban kell eljuttatni. A tagfelvételi kérelemben meg kell jelölni, hogy a tagjelölt az Egyesület négy szekciója közül a zeneművész, a táncművész, a színművész vagy az artistaművész szekciójába kéri a felvételét. A tag egy szekcióhoz csatlakozhat.
4.1.5. A tagfelvételi kérelemről az Elnökség dönt. Ha az Elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, döntését írásban indokolja, megjelölve azt a konkrét tagsági követelményt is, amelynek a tagjelölt nem felelt meg. Az Elnökség az elutasító döntéséről, annak indokolásáról, továbbá a jogorvoslat módjáról írásban tájékoztatja a tagjelöltet. Ha az Elnökség döntésével a tagjelölt nem ért egyet, öt munkanapon belül a Küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A Küldöttgyűlés a soron következő ülésén a tagfelvételről döntést hoz, amely ellen az Egyesület szervezetén belül további jogorvoslatnak helye nincsen. A jogorvoslati eljárás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
4.1.6. Ha a tagfelvételi kérelmet előadóművész nyújtja be, úgy a döntéshez igazolni kell, hogy a tagjelölt az Szjt. által védett előadóművészi teljesítményt hozott létre. Ezt igazoltnak kell tekinteni, ha az Egyesület előadóművészi jogdíjat fizetett ki a tagjelöltnek, vagy ha a tagjelölt korábban sikeresen nyilvántartásba vetette a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételeit az Egyesületnél. Ennek hiányában a tagjelölt szakmai képesítésének, tevékenységének dokumentálásával, vagy más megfelelő módon igazolja, hogy az Szjt. által védett előadóművészi teljesítmény létrehozásában korábban részt vett.
4.1.7. Ha a tagfelvételi kérelmet előadóművész örököse nyújtja be a 4.1.6. pontot az örökhagyó előadóművészre vonatkozóan kell megfelelően alkalmazni.
4.1.8. A Küldöttgyűlés úgy határozhat, hogy az Egyesületnek csak olyan előadóművész, előadóművész örököse lehet tagja, akinek előadóművészi teljesítményei után az Egyesület a tagfelvételi kérelmet megelőző felosztási időszakban a Küldöttgyűlés határozatában meghatározott összegű előadóművészi jogdíjat osztott fel.
4.1.9. A tagság megszűnik a tag halálával kilépéssel, illetve kizárással.
4.1.10. A tagot akkor lehet kizárni, ha az Egyesülettel szemben fennálló kötelezettségét, illetve az Egyesület valamely határozatát a tag mulasztással, vagy tevőlegesen megszegte, és azt az Elnökség által a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott eljárás alapján tűzött megfelelő póthatáridő alatt sem teljesítette, illetve orvosolta. A kizárásról az Elnökség dönt. A tag kizárásáról határozatot hozó elnökségi ülésen az érintett tagnak lehetőséget kell adni a védekezésre. Ha az érintett tag az Elnökség döntésével nem ért egyet, az ellen a Küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A Küldöttgyűlés a soron következő ülésén a tag kizárásáról döntést hoz, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. A jogorvoslati eljárás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A tag jogait mindaddig korlátozás nélkül gyakorolhatja, amíg kizárását az Elnökség – jogorvoslati eljárás esetén pedig a Küldöttgyűlés – ki nem mondja.
4.1.11. Az Egyesület tagjairól naprakész nyilvántartást vezet.

4.2. Tagok jogai
4.2.1. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg.
4.2.2. A tag jogosult az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni.
4.2.3. A tagok választhatók és a választó gyűlésen megválasztják az Egyesület döntéshozó szerve, a Küldöttgyűlés tagjait.
4.2.4. A tag az Egyesület működésével kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat, bírálatot gyakorolhat, beadvánnyal élhet, amelyre az Egyesület testületei, illetve tisztségviselői az Elnökség által elfogadott Panaszkezelési Szabályzat alkalmazásával érdemi választ kötelesek adni. A tag a Küldöttgyűlés nyilvános ülésein jelen lehet.
4.2.5. A tag számára az Egyesület térítésmentes jogi tanácsadó szolgáltatást nyújt. A jogi tanácsadó szolgálat nem nyújthat az ügyvédi tevékenységről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szolgáltatást.
4.2.6. A tag az Egyesület egyéb szolgáltatásait a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon veheti igénybe.
4.2.7. Az Egyesület elektronikus úton is biztosítja a tagjaival való kapcsolattartást, ideértve a tagsági jogok elektronikus úton történő gyakorlását is. A tagnak az elektronikus úton történő kapcsolattartás igényét írásban az e célra létrehozott formanyomtatványon kell bejelentenie. Az igénybejelentéssel egyidejűleg kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás során az ügyfélportál technikai, üzem- és adatbiztonsági valamint egyéb használati feltételeit betartja. Azt a tagot, aki magatartásával az ügyfélportál működését, vagy üzem- és adatbiztonságát sérti vagy veszélyezteti, az Elnökség kizárhatja az ügyfélportál használatára jogosultak közül.

4.3. Tagok kötelezettségei
4.3.1
. Az Egyesület tagjait egyenlő kötelezettségek terhelik.
4.3.2. Ha a Küldöttgyűlés tagdíjat állapít meg, a tag köteles azt megfizetni. A Küldöttgyűlés a tagok által fizetendő tagdíj értékét évente határozza meg. A Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat a tag a naptári év utolsó napjáig, az Egyesület bankszámlájára történő banki átutalás útján köteles megfizetni.
4.3.3. A tag köteles közéleti tevékenységét az Egyesület érdekeit szem előtt tartva, az Egyesület jóhírnevét megőrizve folytatni.
4.3.4. A tag köteles az Egyesület Alapszabályát, szabályzatait, illetve egyéb döntéseit betartani.

V. Jogkezelési megbízás

5.1. Az Egyesület – függetlenül attól, hogy az előadóművész tagja-e vagy sem – köteles a jogkezelési körébe tartozó előadóművészi jogok kezelésére irányuló megbízást elfogadni, kivéve, ha a hatályos jogszabályok vagy azok keretein belük jelen Alapszabály másként rendelkezik.

5.2. A jogkezelési megbízás létrehozását az előadóművész, illetve az előadóművész örököse az Egyesület által e célból rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával, írásban kezdeményezheti. A jogkezelési megbízás létrehozására vonatkozó igény bejelentésével az előadóművész, illetve örököse kifejezetten elfogadja az Egyesület Felosztási Szabályzatát. A jogkezelési megbízás azon a napon jön létre, amikor a megbízás elfogadásáról az Egyesület az előadóművészt, illetve örökösét írásban tájékoztatja.

5.3. Az Egyesület köteles a jogkezelési megbízást elutasítani, ha az előadóművész, illetve örököse a megbízásban foglaltakkal azonos előadóművészi teljesítményekre és jogokra vonatkozóan egy másik közös jogkezelő szervezet számára már adott olyan jogkezelési megbízást, amely a megbízás kezdeményezésének időpontjában még hatályos. Az Egyesület nem fogad el olyan jogkezelési megbízást, amely nem terjed ki Magyarország területére.

5. 4. A jogkezelési megbízás – ha az előadóművész, illetve örköse az Egyesület által rendszeresített formanyomtatványon kifejezetten más nyilatkozatot nem tesz – a világ valamennyi országára, és valamennyi közösen kezelt előadóművészi jogra kiterjed. Ellenkező esetben a jogkezelési megbízás Magyarország területén kívül kizárólag az előadóművész által a formanyomtatványon megjelölt országokra és előadóművészi jogokra terjed ki.

5.5. Jogkezelési megbízás kizárólag az előadóművész valamennyi előadóművészi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható.

5.6 Az Egyesület a jogkezelési megbízás elfogadását megelőzően az előadóművészt igazolható módon tájékoztatja a közös jogkezelésre vonatkozó lényeges feltételekről.

5.7. Az előadóművész a jogkezelési megbízást legalább hat hónapos felmondási idővel, az Egyesülethez címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásos nyilatkozatával felmondhatja. A jogkezelési megbízás felmondása annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő első napon lép hatályba.

5.8. Az előadóművész a jogkezelési megbízást – felmondás helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, legalább hat hónapos határidővel egyoldalúan korlátozhatja is meghatározott országok, illetve előadóművészi jogok tekintetében. A jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult valamennyi előadóművészi teljesítményére kiterjedő hatállyal korlátozható. A jogkezelési megbízás korlátozása annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő első napon lép hatályba.

5.9. A jogkezelési megbízás korlátozása, illetve felmondása nem érinti azon jogkezelési tevékenységeket, amelyeket az Egyesület kötelező közös jogkezelés keretei között, a Kjkt. 17.§-a alapján végez (kiterjesztett közös jogkezelés).

5.10. Ha az előadóművész a jogkezelési megbízást felmondja vagy korlátozza, és a jogkezelési megbízás megszűnését vagy korlátozását megelőzően adott felhasználási engedély, vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az Egyesülettel szemben – az Egyesület Felosztási Szabályzata szerint neki járó és a jogkezelési megbízás megszűnésig ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban – a jogkezelési megbízás megszűnésétől, illetve korlátozásától függetlenül változatlanul megilletik a Kjkt. alapján fennálló jogok.

5.11. Azon jogkezelési megbízást adó előadóművész, akik erre vonatkozó igényét az e célból meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával írásban jelzi az Egyesület felé, az e célra létrehozott előadóművészi ügyfélportál használatával elektronikusan is tarthatja a kapcsolatot az Egyesülettel, ideértve az őt megillető jogok elektronikus úton történő gyakorlását is.

VI. Kiterjesztett jellegű közös jogkezelés, tiltakozás a közös jogkezelés ellen

6.1. Ha az Egyesület reprezentatív közös jogkezelő szervezetként – az erre vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott körben – a felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra vagy a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult az Egyesület által végzett közös jogkezelés szempontjából érintett valamennyi előadóművészi teljesítmény felhasználására is, az ezekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett, függetlenül attól, hogy az előadóművész az Egyesület részére az érintett körben adott-e jogkezelési megbízást.

6.2. Azt az előadóművészt, akinek képviseletét az Egyesület – a kiterjesztett közös jogkezelés körében – a Kjkt. 17.§-a alapján anélkül látja el, hogy az előadóművész jogkezelési megbízást adott volna az Egyesületnek, a közös jogkezelés körében ugyanolyan jogok illetik meg, mint azon előadóművészt, aki az Egyesületnek jogkezelési megbízást adott.

6.3. A 6.2. pont szerinti előadóművész, az Egyesülethez címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával tiltakozhat előadóművészi teljesítményeinek kiterjesztett közös jogkezelés körébe tartozó engedélyezése ellen. A jelen pont szerinti előzetes tiltakozást legalább hat hónapos határidővel kell bejelenteni az Egyesületnek, az a tiltakozás közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép hatályba. Az előadóművész nem élhet a tiltakozás jogával, ha a vagyoni jog kötelező közös kezelését jogszabály rendeli el (kötelező közös jogkezelés).

6.4. A 6.3. pont szerinti előzetes tiltakozó nyilatkozat kizárólag az előadóművész valamennyi előadóművészi teljesítményére kiterjedő hatállyal tehető.

6.5. Ha az előadóművész a kiterjesztett közös jogkezelés ellen tiltakozik, és a tiltakozás hatályba lépését megelőzően adott felhasználási engedély, vagy érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az Egyesülettel szemben – az Egyesület Felosztási Szabályzata szerint neki járó jogdíjjal kapcsolatban – a közös jogkezelés elleni tiltakozástól függetlenül változatlanul megilletik a Kjkt. alapján fennálló jogok.
6.6. A 6.2. pont szerinti előadóművész, ha erre vonatkozó igényét az e célból meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával írásban jelzi az Egyesület felé, az e célra létrehozott előadóművészi ügyfélportál használatával elektronikusan is tarthatja a kapcsolatot az Egyesülettel, ideértve az őt megillető jogok elektronikus úton történő gyakorlását is.

VII. A nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésének feltételei

7.1. Rögzített előadóművészi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását a jelen fejezet rendelkezései szerint engedélyezheti egyénileg az Egyesület tagja, megbízója, illetve az az előadóművész, akinek képviseletét az Egyesület – a kiterjesztett közös jogkezelés körében – a Kjkt. 17.§-a alapján anélkül látja el, hogy az előadóművész jogkezelési megbízást adott volna az Egyesületnek.

7.2. A jelen fejezet értelmezése során kizárólag az olyan felhasználás tekinthető nem kereskedelmi célúnak, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, továbbá, amelyért az előadóművész sem tart igényt jogdíjra.

7.3. A nem kereskedelmi célú felhasználás egyéni engedélyezésének feltétele, hogy a felhasználni kívánt előadás, illetve a felhasználás beazonosításához szükséges adatokról az érintett előadóművész a felhasználás megkezdését megelőző legalább öt munkanappal – az Egyesület által rendszeresített formanyomtatvány használatával – tájékoztassa az Egyesületet. A bejelentésben a nem kereskedelmi célú felhasználás első és utolsó napját egyértelműen meg kell jelölni, a bejelentés alapján továbbá a 7.2. pontban meghatározott feltételek teljesülésének egyértelműen igazolhatónak kell lenniük.

7.4. A bejelentés tudomásulvételéről vagy annak elutasításáról az Egyesület a hiánytalan bejelentés kézhezvételét követő legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja az érintett előadóművészt. Ha az Egyesület a bejelentést a feltételeknek való meg nem felelés miatt elutasítja, annak okáról az érintett előadóművészt megfelelően tájékoztatja. Ha az Egyesület a jelen pontban megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik a bejelentéssel kapcsolatos álláspontjáról, úgy kell tekinteni, hogy az Egyesület a bejelentést tudomásul vette.

7.5. Az előadóművész kizárólag saját előadóművészi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználását engedélyezheti egyénileg. Ha a rögzített előadás több előadóművész teljesítménye, úgy az érintett előadóművészek a felhasználási engedélyt csak együttesen adhatják meg, a 7.2. pontban meghatározott feltételeknek valamennyi előadóművész vonatkozásában teljesülnie kell, a 7.4. pont szerinti bejelentést továbbá együttesen kell megtenniük.

7.6. Az előadóművész nem engedélyezheti egyénileg teljesítményének olyan nem kereskedelmi célú felhasználását, amellyel kapcsolatban az előadóművész az Szjt. szerint engedélyezési joggal nem, csupán díjigénnyel rendelkezik, továbbá, amely előadóművészi vagyoni jog közös kezelését jogszabály teszi kötelezővé.

VIII. A közös jogkezeléssel összefüggő jogok gyakorlása részesedésre jogosult személy által
8.1. Az előadóművésszel fennálló jogviszonya alapján részesedésre jogosult személy az előadóművészt a Kjkt. alapján megillető jogokat az előadóművésszel kötött írásbeli szerződésben foglaltaknak megfelelően, erre vonatkozó kifejezett kikötés esetén gyakorolhatja az Egyesület jelen alapszabályának és felosztási szabályzatának rendelkezései szerint.

8.2. A jelen fejezet szerinti joggyakorlás feltétele, hogy az előadóművész és a részesedésre jogosult személy közötti írásbeli szerződés egy eredeti, vagy hiteles másolati példányát az Egyesület részére átadják. A jelen pontban említett szerződésben a joggyakorlás ezen módjára vonatkozó kikötésnek kifejezettnek kell lennie.

8.3. Ha a jelen fejezet szerinti joggyakorlás során az előadóművész, és a részesedésre jogosult egymástól eltérő nyilatkozatot tesz, az Egyesület az előadóművész nyilatkozata szerint köteles eljárni. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az eladóművész, illetve a részesedésre jogosult nyilatkozata abban a kérdésben tér el egymástól, hogy az e fejezet szerinti joggyakorlásra van-e lehetőség, illetve a felek között e tárgyban kötött szerződés hatályos-e még.

8.4. Az Egyesület az előadóművészt az őt megillető jogdíjakról abban az esetben is tájékoztatja közvetlenül, ha a jelen fejezet szerinti joggyakorlás során a részesedésre jogosult személy a kapcsolattartás más módját jelölte meg.

8.5. A jelen fejezet szerinti joggyakorlás a tagnak minősülő előadóművész tagi jogait nem érinti.

IX. Az Egyesület szervezete

9.1. Küldöttgyűlés

9.1.1. A Küldöttgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, melynek tagjait a tagok közvetlenül választják meg négy évre, az ebből a célból összehívott választó gyűlésen. A Küldöttgyűlés 15 küldöttből áll, melyből 7 főt az Egyesület zeneművész szekciójából, 5 főt a színművész szekcióból, 2 főt a táncművész szekcióból, további 1 főt pedig az artistaművész szekcióból választ a választó gyűlés. A Küldöttgyűlésbe csak az Egyesület tagja választható.

9.1.2. A választó gyűlést a Küldöttgyűlés hívja össze, azt a tagok által megválasztott tag vezeti (levezető elnök). A választó gyűlésre szóló meghívót a tagoknak, a napirenddel egyidejűleg az ülést megelőző legalább 15 nappal, írásbeli igazolható módon, kell megküldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tag elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A választó gyűlés meghívójában meg kell jelölni az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés Küldöttgyűlés által meghatározott időpontját, helyszínét és a napirendet.

9.1.3. A választó gyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint ötven százaléka jelen van. A határozatképességet az 9.1.5. pont szerinti mandátumvizsgáló bizottság állapítja meg. Ha a választó gyűlés ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. Ha az Egyesület a megismételt választó gyűlést az eredetileg kitűzött időponttól számított 15 napon belüli bármely időpontra az eredeti meghívóval és az eredeti napirenden szereplő̋ ügyekben összehívja, a megismételt gyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség esetére összehívott megismételt választó gyűlésre az 9.1.5. pont szerinti jelöltállítási eljárást nem kell megismételni, a jelöltállítási határidő ugyanakkor a megismételt választó gyűlést megelőző nap 13:00 óráig meghosszabbodik. A Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását megelőzően az előző Küldöttgyűlés a választó gyűlésnek beszámol tevékenységéről. A Küldöttgyűlés beszámolójáról a választó gyűlés határozatot nem fogad el.

9.1.4. A választó gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza
9.1.4.1. a választó gyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok, továbbá a meghívott személyek nevét;
9.1.4.2. a választó gyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, a jelenléti ívet;
9.1.4.3. a választó gyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére a választó gyűlés nem vett napirendre;
9.1.4.4. a hozzászólások összefoglalóját, a választó gyűlés által meghozott határozatokat, döntéseket és azok hatályát, illetőleg
9.1.4.5. a határozathozatal esetében a határozatképességet, a szavazás módját, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat, amiből a döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható;
9.1.4.6. a választó gyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;
9.1.4.7. azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.

A választó gyűlésről jelenléti ív és jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető elnök, és az egyszerű többséggel, nyílt szavazással megválasztott jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesít.
Bármely tag betekinthet a választó gyűlés jegyzőkönyvébe és kérheti a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

9.1.5. A választó gyűlés meghívójában a Küldöttgyűlés felhívja a tagokat jelöltállításra. A tisztújítás lebonyolítására a Küldöttgyűlés háromfős jelölő, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságot állít fel az Egyesület tagjaiból. A jelölő, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja a Küldöttgyűlés tagja. Jelöltet állítani írásban lehet, a jelölt nevének és szekciójának (9.1.1.) megnevezésével. Ha a tag nem magát jelöli, úgy a jelölő bizottság felhívja a jelöltet arra, hogy legkésőbb a választó gyűlést megelőző nap 15:00 óráig írásban nyilatkozzon a jelölés elfogadásáról, ennek elmaradása esetén a tagot a jelöltek nyilvántartásából törölni kell. Jelöltet legkésőbb a választó gyűlést megelőző nap 13:00 óráig lehet állítani.

9.1.6. A választó gyűlésen a tag szavazati jogát személyesen, vagy képviselője útján gyakorolhatja. A képviseleti meghatalmazásban meg kell jelölni annak a meghatározott választó gyűlésnek az időpontját, amelyre az vonatkozik, azt továbbá közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni, melynek egy eredeti példányát a választó gyűlést megelőzően a 9.1.5. pont szerinti mandátumvizsgáló bizottságnak át kell adni. A választó gyűlés nem nyilvános, azon az Egyesület tagjain kívül kizárólag az Egyesület munkavállalói, továbbá az Elnökség, illetve a Küldöttgyűlés által meghívott személyek vehetnek részt, tanácskozási joggal. A tag a választó gyűlésen személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehet, jogait gyakorolhatja, az Egyesület 4.2.8. pontja szerinti, a tagok azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosító ügyfélportálja segítségével, ha erre vonatkozó igényét legkésőbb a választó gyűlést megelőző legkésőbb három munkanappal írásban jelzi az Egyesület részére. Ebben az esetben a választó gyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.

9.1.7. A Küldöttgyűlés megválasztásakor minden tag a Küldöttgyűlés tagjaival azonos számú (15) szavazattal rendelkezik oly módon, hogy abból legfeljebb 7 szavazatot a zeneművész, 5 szavazatot a színművész, 2 szavazatot a táncművész, 1 szavazatot pedig az artistaművész szekcióból állított jelöltre adhat le. A Küldöttgyűlés megválasztott tagjának azt kell tekinteni, akik az 9.1.1. pontban meghatározott arányok szerint az adott szekcióból a legtöbb szavazatot szerezték meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást csak a szavazategyenlősséggel érintett szekcióból jelöltek vonatkozásában kell megismételni és csak akkor, ha a szavazategyenlőség okán a megválasztott tagok személyét nem lehet megállapítani. A megismételt szavazáson az előző fordulóban részt vett jelöltek mindegyike részt vehet. A küldötteket a választó gyűlés titkos szavazással választja meg. A választás eredményét a jelölő, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottság állapítja meg, azt a levezető elnök a választó gyűlésen kihirdeti.

9.1.8. A választó gyűlés a kiesett tagok helyére – az eredeti mandátum lejártáig – új tagokat választ, ha a Küldöttgyűlés tagjainak létszáma – a küldött megbízásának az 9.1.9. pont szerinti megszűnése okán – 10 fő alá csökken. A tagok pótlására irányuló eljárására az 9.1.2. - 9.1.7. pont rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

9.1.9. A küldött megbízatása megszűnik halállal, lemondással vagy az Egyesületi tagság megszűnésével.

9.1.10. A küldöttek újraválaszthatóak.

9.1.11. A Küldöttgyűlés kizárólagos, nem átruházható hatásköre
9.1.11.1 az Alapszabály módosítása;
9.1.11.2. az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása;
9.1.11.3. az éves költségvetés megállapítása;
9.1.11.4. a számviteli éves beszámoló és az éves átláthatósági jelentés elfogadása;
9.1.11.5. az Egyesület Felosztási Szabályzatának, és ennek részeként a támogatási politika elfogadása és módosítása;
9.1.11.6. a tagsági szabályzat elfogadása és módosítása;
9.1.11.7. a bevételek befektetésére vonatkozó befektetési politika elfogadása és módosítása, a jogdíjbevétel befektetési politikának megfelelő befektetési célú felhasználásáról szóló eseti döntés, az ingatlantulajdon szerzéséről, átruházásáról vagy megterheléséről való döntés, továbbá a más szervezetben történő tulajdonosi vagy tagsági jog szerzésének jóváhagyása ;
9.1.11.8. a kockázatkezelési politika elfogadása és módosítása;
9.1.11.9. hitelfelvétel, hitelnyújtás vagy hitelbiztosíték nyújtásának jóváhagyása;
9.1.11.10. a Felosztási Szabályzatnak megfelelően a Kjkt. alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethet jogdíjak felhasználásáról, valamint a bevételek kulturális, szakmai-közösségi vagy szociális célból történő felhasználásáról szóló döntés meghozatala;
9.1.11.11. az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, továbbá az Elnökség tagjai díjazásának megállapítása;
9.1.11.12. az Elnök megválasztása és visszahívása, továbbá az Elnök díjazásának megállapítása;
9.1.11.13. az Egyesület Elnöke és Elnökségi tagja feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
9.1.11.14. a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;
9.1.11.15. a Jogdíjbizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása;
9.1.11.16. a tagdíj éves értékének megállapítása;
9.1.11.17. a független könyvvizsgáló kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása;
9.1.11.18. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
9.1.11.19. szövetség vagy más szervezet alapításáról szóló döntés, illetve
9.1.11.20. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az Elnökség tagjai és a Felügyelőbizottság tagjai elleni kártérítési igényekről érvényesítéséről való határozathozatal;
9.1.11.21. a vezető tisztségviselők munkájának ellenőrzése.

9.1.12. A Küldöttgyűlés szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. A Küldöttgyűlés ülését össze kell hívni, ha azt az Elnökség, vagy az egyesületi tagok tizede írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri. A Küldöttgyűlés ülését a tisztújítás érdekében össze kell hívni, ha a Küldöttgyűlés az Elnököt, az Elnökség, a Jogdíjbizottság, a Felügyelőbizottság valamely tagját vagy a könyvvizsgálót az 9.1.19. pont szerinti eljárással tisztségéből visszahívja. A Küldöttgyűlés ülései a tagok számára nyilvánosak. A Küldöttgyűlés különösen indokolt esetben – így például a személyiségi jogok védelme érdekében – zárt ülésezést rendelhet el.

9.1.13. A Küldöttgyűlés ülését az Elnökség hívja össze és az Elnök – akadályoztatása esetén a Küldöttgyűlés által megválasztott tag – vezeti. Ha a Küldöttgyűlés az Elnököt vagy valamely elnökségi tagot tisztségéből visszahívja, és ennek okán az Elnökség határozatképes ülést nem bír tartani, a Küldöttgyűlés ülését az Elnökség bármely még tisztségben lévő tagja, ha pedig ilyen tag nincsen, úgy az Igazgató hívja össze. A meghívót lekésőbb a Küldöttgyűlés ülését megelőző 15 nappal korábban, írásbeli igazolható módon kell elküldeni, a napirend, az ülés időpontjának, helyszínének és a napirendi pontok megjelölésével. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a küldött elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A küldöttek az ülést megelőző nap 13:00 óráig írásos, indokolt javaslatot tehetnek a napirend kiegészítésére. A napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatról a Küldöttgyűlés a napirend elfogadását megelőzően, külön dönt.

9.1.14. A Küldöttgyűlés ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Ha a Küldöttgyűlés ülése nem volt határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést (a határozatképtelenség megállapítását) követően hívható össze, az 9.1.13. pontban meghatározott szabályok szerint. A megismételt ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

9.1.15. A küldöttek jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

9.1.1.6 Az Igazgató a Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

9.1.17. A Küldöttgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve, ha jelen Alapszabály másként rendelkezik, vagy ha a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással másként határoz. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
9.1.17.1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
9.1.17.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
9.1.17.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
9.1.17.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
9.1.17.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
9.1.17.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Tekintettel a Kjkt. 26.§ (1) bekezdés b) pontjára a jogdíjak felosztására vonatkozó határozatok meghozatalában a Küldöttgyűlés valamennyi tagja részt vehet.

9.1.18. A Küldöttgyűlés személyi ügyekben titkos szavazással dönt, kivéve, ha a jelöltek mindegyike a nyílt szavazáshoz előzetesen hozzájárult.

9.1.19. A Küldöttgyűlés akkor hívja vissza az Elnököt, az Elnökségi tagot, a jogdíjbizottsági tagot, a felügyelőbizottsági tagot illetve a könyvvizsgálót tisztségéből, ha a küldöttek egyszerű többsége azt írásban indokolt javaslattal kezdeményezi, és a javaslatot a Küldöttgyűlés összes tagja létszámának több mint kétharmada szavazatával támogatja. A visszahívás oka lehet, ha a tisztségviselő tevékenysége nem szolgálja a tagság, illetve az Egyesület érdekeit, ha megrendült a belé vetett bizalom, és ezért nem várható el, hogy a mandátum lejártáig megtartsák tisztségében.

9.1.20. A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a jelenlévők névsorát, a helyszínt, az időpontot, a napirendet és a határozatokat. A Küldöttgyűlés jegyzőkönyvvezetőt és saját tagjai közül két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A Küldöttgyűlés határozatait naptári évenként újra kezdődően sorszámozott Határozatok Könyvébe kell foglalni.

9.1.21. A Küldöttgyűlés gyakorolja az Egyesület Igazgatója munkaviszonyának létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat.

9.1.22. A Küldöttgyűlés állapítja meg az Elnök, továbbá az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját.

9.1.23. A Küldöttgyűlés ügyrendjéről a jelen Alapszabály keretein belül maga határoz.

9.2. Elnökség
9.2.1.
Az öttagú Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tagjai a Küldöttgyűlés ülésén részt vesznek. Az Elnökség tagja, mint vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
9.2.1.1. Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
9.2.1.2. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
9.2.1.3. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit foglalkozásától jogerősen eltiltottak. Akit a közös jogkezelésre irányuló foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Elnökség tagja.
9.2.1.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
9.2.1.5. Csak a Küldöttgyűlés e körülményre is utaló kifejezett döntése és jóváhagyása alapján lehet az Elnökség tagja olyan személy, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az Egyesület által végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősül vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Az előző mondat szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkeztéről az Elnökség tagjának jelölt személy a megválasztását megelőzően, az Elnökség tagja pedig a megválasztását követően is haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Küldöttgyűlést.

9.2.2. A Küldöttgyűlés – a küldöttek jelölése alapján – egy tagot a zeneművész, egyet a táncművész, egyet a színművész, egyet pedig az artistaművész szekciók képviseletében, az Egyesület tagjai közül választ meg négy évre. Az Elnökségnek hivatalból tagja az Egyesület Elnöke. Az Elnökség választott tagjának megbízatása megszűnik lemondással, visszahívással, vagy ha egyesületi tagsága megszűnik. Az Elnök elnökségi megbízatása megszűnik lemondással, visszahívással, az egyesületi tagság megszűnésével vagy a munkaviszony megszűnésével.

9.2.3. Az Igazgató az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

9.2.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Elnökség üléseit az Elnök – akadályoztatása esetén az Elnökség által e feladatra megválasztott tag – írásbeli igazolható módon hívja össze és vezeti. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a küldött elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

9.2.5. Az Elnökség ülése határozatképes, ha ülésén az elnökségi tagok közül legalább négyen, ezen belül pedig az Elnök is jelen van.

9.2.6. Az Elnökség határozatait konszenzussal (egyhangú döntéssel) hozza meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
9.2.6.1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
9.2.6.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
9.2.6.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
9.2.6.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
9.2.6.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
9.2.6.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

9.2.7. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Elnökség határozatait naptári évenként újra kezdődően sorszámozott Határozatok Könyvébe kell foglalni.

9.2.8. Az Elnökség hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket a jelen Alapszabály kifejezetten az Elnökség hatáskörébe utal, továbbá enélkül is mindazok az ügyek, amelyekben a döntést a jelen Alapszabály nem utalja a Küldöttgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség – az Igazgató és a Felügyelőbizottság közös javaslatára - az Egyesület jóváhagyott költségvetésének keretei között határozza meg a küldöttek és a jogdíjbizottsági tagok tiszteletdíját.

9.2.9. A hatósági jóváhagyásra beterjesztendő díjszabásokat az Elnökség fogadja el.

9.2.10. Az Elnökség hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon az Elnökre ruházhatja át. Az Elnökség nem ruházhatja át a hatósági jóváhagyásra beterjesztendő díjszabások elfogadását.

9.2.11. Az Elnökség ügyrendjét a jelen Alapszabály keretein belül maga határozza meg. Az ügyrend szabályozza az Elnökség üléseinek összehívására és a szavazás módjára vonatkozó rendelkezéseket.
9.2.12. Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
9.2.12.1. a megbízás időtartamának lejártával;
9.2.12.2. visszahívással;
9.2.12.3. lemondással;
9.2.12.4. az elnökségi tag halálával;
9.2.12.5. a elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
9.2.12.6. a elnökségi tag szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
9.2.12.7. megzüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

9.2.13. Az Elnökség tagja megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működése ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

9.3. Jogdíjbizottságok

9.3.1. A Küldöttgyűlés a saját vagy az Elnökség döntéseinek előkészítése céljából – a küldöttek jelölése alapján – legalább 3, legfeljebb 15 egyesületi tagból álló jogdíjbizottságokat választhat. Jogdíjbizottságot lehet alakítani
a) a támogatási politikára (9.1.11.5.), valamint a jogdíjaknak az előadóművészek egyéb, különösen szociális és kulturális céljait szolgáló felhasználására vonatkozó döntések előkészítésére;
b) a jogdíjak felosztásával kapcsolatosan a tagok között vagy a tag és az egyesület között kialakult vita békés rendezésének előkészítésére.

9.3.2. A jogdíjbizottságok működésének ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

9.4. Elnök

9.4.1. Az Elnök az Egyesület képviselője, képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

9.4.2. Az Elnököt a Küldöttgyűlés – a küldöttek jelölése alapján – négy évre saját tagjai közül választja meg. Az Elnök újraválasztható.

9.4.3. Az Elnök gyakorolja az Egyesület munkaszervezetének tagjaival, továbbá – a létesítése és megszüntetése kivételével – az Egyesület Igazgatójával kapcsolatos munkáltatói jogokat. Az Elnök az Egyesület munkaszervezetének tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását az Egyesület Igazgatójára ruházhatja át.
9.4.4. Ha az Elnök tevékenységét munkaviszonyban látja el, a munkáltatói jogokat a Küldöttgyűlés gyakorolja.

9.5. Igazgató

9.5.1. Az Egyesület Igazgatója az Egyesület munkaszervezetének vezetője, az Egyesület képviselője. Az Igazgató képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

9.5.2. Az Egyesület Igazgatója tevékenységét munkaviszonyban látja el.

9.5.3. Az Igazgató előkészíti az Elnökség üléseit, gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról, valamint rendszeresen beszámol az Elnökségnek az Egyesület tevékenységéről.

9.5.4. Az Igazgató az Egyesület valamennyi szerve ülésének állandó meghívottja, az üléseken tanácskozási joggal részt vehet.

9.5.5. Csak a Küldöttgyűlés e körülményre is utaló kifejezett döntése és jóváhagyása alapján foglalkoztatható Igazgatóként olyan személy, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az Egyesület által végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősül vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. A Igazgató a foglalkoztatását megelőzően, valamint azt követően is haladéktalanul köteles az előző mondat szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkezéséről írásban tájékoztatni a Küldöttgyűlést.

9.6. Felügyelőbizottság

9.6.1. A Felügyelőbizottság három tagját a Küldöttgyűlés – a küldöttek jelölése alapján – négy évre választja az Egyesület tagjai közül. A Felügyelőbizottság saját tagjai közül elnököt választ.

9.6.2. A Felügyelőbizottság feladata annak vizsgálata, hogy az Egyesület tevékenységét célszerűen és szabályszerűen látja-e el.

9.6.3. A célszerűségi vizsgálat során a Felügyelőbizottság vizsgálja, hogy az Egyesületnek a jogdíjak mértékének megállapításával és begyűjtésével kapcsolatos tevékenysége megfelel-e a jogosultak érdekeinek.

9.6.4. A szabályszerűségi vizsgálat során a Felügyelőbizottság
9.6.4.1. ellenőrzi, hogy az Egyesület által végzett jogdíjfelosztás megfelel-e a Felosztási Szabályzatnak, illetve a jogdíjak részletes felosztási szabályainak;
9.6.4.2. ellenőrzi a Küldöttgyűlés által hozott határozatok, ezen belül a Felosztási Szabályzat és a befektetési politika végrehajtását;
9.6.4.3. ellenőrzi az Elnökség tagjainak tevékenységét.

9.6.5. A Felügyelőbizottság tagjai az ellenőrzési tevékenység során az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthetnek, az Elnökség tagjaitól és a közös jogkezelő szervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhetnek, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, továbbá – ha az Egyesület ilyennel rendelkezik - értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

9.6.6. A Felügyelőbizottság elnöke a Felügyelőbizottság tevékenységéről és megállapításairól legalább évente beszámol a Küldöttgyűlésnek.

9.6.7. A Felügyelőbizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki Egyesülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban áll. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja az, aki a Küldöttgyűlés tagja, illetve az, aki, vagy akinek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az Elnökség tagja.

9.6.8. A Felügyelőbizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az 9.2.1.1-9.2.1.4. pontjai alkalmazásával nem lehetne az Elnökség tagja.

9.6.9. A Felügyelőbizottság tagjai évente nyilatkozatot tesznek a Küldöttgyűlésnek arról, hogy velük szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azokat az adatokat is, amelyeket a hatályos jogszabályok az elnökségi tagok által teendő személyes nyilatkozat részévé tesznek.

9.6.10. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga határozza meg.

X. Az Egyesület törlése a közös jogkezelő szervezetek állami nyilvántartásából, illetve megszűnése

10.1. Ha az Egyesületet törlik a közös jogkezelő szervezetek állami nyilvántartásából, a közös jogkezeléssel összefüggésben elért bevételeket az Szjt. rendelkezései szerint kell felhasználni.

10.2. Az Egyesületi jogutód nélkül megszűnik, ha
10.2.1. a Küldöttgyűlés kimondja megszűnését; vagy
10.2.2. a tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, vagy
10.2.3. az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

10.3. Az Egyesület jogutóddal szűnik meg
10.3.1. ha más jogi személlyel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesül, vagyona az összeolvadás vagy beolvadás okán a jogi személyre, mint jogutódra száll át, vagy
10.3.2. különválás útján több jogi személlyé szétválik, vagyona a különválással létrejövő többi jogi személyre, mint jogutódra száll át.

Kelt Budapesten, 2016. december 7-én

Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály letölthető ide kattintva.

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2017
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2017
03/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2017
04/
10

2014. évi jogosultkutatás - regisztrációs határidő

2017
06/
30

Jogdíjkifizetés (2016. évi jogdíjak)

2017
09/
30

2015. és 2016. évi jogosultkutatás megkezdése

2017
11/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)