Jogdíjfelosztás a rádiós (televíziós) játszási listák alapján

II. Rész
Jogdíjfelosztás a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek rádiós játszása alapján ("Rádiós játszási jogdíj")

Értelmező rendelkezések

A jelen fejezetben az alábbi kifejezéseket a következő jelentéssel kell alkalmazni:

a) A "kereskedelmi hangfelvétel" kifejezésen a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételen túl, az arról készült másolatot is érteni kell. Ugyancsak kereskedelmi hangfelvételnek kell tekinteni azt a hangfelvételt, illetve az arról készült másolatot, amelyet jogszerűen tettek a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé. Nem tekinthető kereskedelmi célból kiadottnak az a rögzített előadás, amelyet a jogosultak engedélye nélkül tettek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Nem tekinthető kereskedelmi hangfelvételnek a filmbe – nem ideértve a videoklipet – foglalt hangfelvétel (például koncert film), vagyis, ha a hangfelvétel csak egyidejű kép- és hangrögzítésként létezik.

b) A "játszási lista" kifejezés azokat az adatokat jelenti, amelyeket a felhasználók (pl. rádiók, televíziók) szolgáltatnak a műsorukban közvetlenül sugárzott, vagy a jogdíjbizottság javaslatára az Elnökség által kiválasztott médiafigyelő szolgáltatást nyújtó vállalkozás szolgáltat a felhasználók műsorában sugárzott kereskedelmi hangfelvételekről.

c) A "jogdíjbizottság" kifejezés az EJI Zene- és Táncművészek Jogdíjbizottságát jelenti.

d) A "vezető előadóművész" kifejezés azt az előadóművészt vagy az előadóművészeknek azt a közös néven szereplő, legfeljebb 10 tagú együttesét jelenti, akinek, illetve amelynek a nevével az adott hangfelvétel a kereskedelmi forgalomban azonosítható, és ezt a tényt egyértelműen feltüntették (pl. hangfelvételt tartalmazó album bortóján). Vezető előadóművész például a hangfelvételt készítő zenei együttes tagja, a szólista, a karmester, a karvezető.

e) A "közreműködő" kifejezés azt az előadóművészt vagy az előadóművészeknek azt a közös néven szereplő, több mint 10 tagú együttesét jelenti, aki, illetve amely az adott kereskedelmi hangfelvétel szempontjából nem minősül az d) pont szerinti vezető előadóművésznek, de közreműködésének tényét egyértelműen feltüntették (pl. a hangfelvétel tartalmazó album borítóján) vagy ezt más, hiteles módon igazolni tudja.

f) A "hangfelvétel eredeti változata" kifejezés a hangfelvételnek azt a (leg)korábban készített változatát jelenti, amelynek adatairól valamely azon szereplő előadóművész adatlapot nyújtott be az EJI-nek. Az eredeti változat megállapítása során nem vehető figyelembe a hangfelvételnek az a változata, amelyet eredetileg kifejezetten élő televíziós sugárzás során történő felhasználás céljából rögzítettek, majd ezt követően azt kereskedelmi forgalomba hoztak, ha a hangfelvételnek más változata is ismert.

g) A "rádió" kifejezés a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételt sugárzással vagy bármilyen más módon vagy eszközzel – nem ideértve a interaktív nyilvánossághoz közvetítést – nyilvánossághoz közvetítő felhasználót (pl. rádiót, televíziót) jelenti.

A jogdíjak felosztása a rádiós játszási listák alapján

1 A felosztási időszak

1. 1. A felosztás – ha az Elnökség másként nem dönt – mindig egy adott naptári éven belül befizetett és számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjakra terjed ki (felosztási időszak). Ha a felosztási időszakról az Elnökség dönt, egy évnél hosszabb tartamú felosztási időszak csak kivételesen indokolt esetben határozható meg.

1. 2. Ha a felosztás indokolatlan késedelmet szenvedne (különösen például a felhasznált hangfelvételek nagy száma vagy a rádió által felhasznált hangfelvételek feldolgozásának műfaji sajátosságokból következő munkaidőigénye miatt), az Elnökség döntése alapján egyes rádiók jogdíja a többi rádió jogdíjától időben elkülönítetten is felosztásra kerülhet. Ebben az esetben az elkülönítetten kezelt rádió által megfizetett jogdíj előadóművészek közötti felosztása is az általános szabályok szerint történik. A jelen pont alapján hozott elnökségi határozatról és annak indokolásáról előadóművészeket megfelelően tájékoztatni kell.

1. 3. Ha a felosztás arányosságának megőrzése azt megkívánja (különösen például, ha egy rádió kiugróan magas, de késedelmesen megfizetett jogdíja az általános szabályok szerint kizárólag egy későbbi év játszási listái alapján kerülne felosztásra), az Elnökség úgy határozhat, hogy a rádió által megfizetett jogdíjat – függetlenül a megfizetésének időpontjától – azon időszak játszási listái alapján kell felosztani, amely után a jogdíjat megfizették. A jelen pont alapján hozott elnökségi határozatról és annak indokolásáról előadóművészeket megfelelően tájékoztatni kell.

2. A felosztás első lépcsője
A rádiók besorolása a felosztás szempontjából

2. 1. A rádiókat a felosztás szempontjából két csoportba kell sorolni, az alábbiak szerint:

a) Az első csoportba az országos közszolgálati médiaszolgáltató, továbbá azon rádiók tartoznak, amelyeknek jogdíjbefizetése a felosztási időszakban – a jogdíjbizottság eltérő döntése hiányában – meghaladta a nettó egymillió forintot. Nem minősülhet első csoportosnak az a rádió, amely játszási listáját nem nyújtotta be.

b) A második csoportba tartoznak mindazok a rádiók, amelyek az a) pont értelmében nem tartoznak az első csoportba.

c) Ha a felosztás arányosságának megőrzése azt megkívánja, így különösen az egyedi műsorszerkezet által indokolt (például kiemelkedően magas lejátszási számok, vagy máshol nem felhasznált műfajok) esetekben az Elnökség a megfizetett jogdíj összegétől függetlenül első csoportosnak minősítheti a rádiót, ha az a felhasznált hangfelvételekre vonatkozó játszási listáját az EJI rendelkezésére bocsátotta.

d) Ha a felhasználó több rádiót is üzemeltet, továbbá, ha a rádió által rendelkezésre bocsátott játszási listák, vagy az egyes rádiókban végzett felhasználás után fizetett jogdíj az egyes rádiók között egyértelműen nem osztható meg, úgy az adott felhasználó által rendelkezésre bocsátott valamennyi játszási listát, illetve jogdíjat összevontan kell kezelni.

2. 2. A felosztást az első csoportban rádiónként kell elvégezni: az adott rádió által adott naptári évben befizetett és számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjat kell szembeállítani az adott rádió által azonos naptári évben végzett felhasználás után szolgáltatott játszási listával. Azon első csoportos rádió jogdíját, amely játszási listáját határidőben nem, vagy nem közvetlenül feldolgozható elektronikus formátumban bocsátotta rendelkezésre a második csoportos rádiók jogdíjával együtt, azok játszási listáját figyelembe véve kell felosztani, ha a jogdíjbizottság megítélése szerint az arányos felosztáshoz szükséges játszási listák nem, vagy csak a felosztás aránytalan késedelemét okozva, illetve aránytalan költséggel szerezhetőek be a rádiótól. Ha a rádió játszási listáját csak késedelmesen bocsátotta rendelkezésre, a felosztást az adatszolgáltatást követő időszakban, de a késedelmesen rendelkezésre bocsátott játszási listák alapján kell elvégezni.

2. 3. A felosztást a második csoportban összesítve kell elvégezni: az ebbe a csoportba tartozó rádiók által adott naptári évben befizetett és számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjakat összesítve kell szembeállítani az ebbe a csoportba tartozó rádiók által azonos naptári évben végzett felhasználás után szolgáltatott összesített játszási listákkal.

2. 4. A felosztást akkor is meg kell kezdeni, ha a rádiók a jogdíjfizetési kötelezettségüknek csak részben tettek eleget. Az utólagosan behajtott jogdíjakat mindig a behajtást követő időszakban kell felosztani, és mindig abban a csoportban, amelyikbe az adott rádió a behajtást követő felosztási időszakban besorolható.

2. 5. Meg kell kezdeni a felosztást akkor is, ha az első vagy a második csoportba tartozó rádiók a felosztási időszakon belül esedékes játszási listákat nem bocsátották teljes körűen rendelkezésre, de a jogdíjbizottság megítélése szerint a rádiók által már szolgáltatott játszási listákat – azok feldolgozása alapján - reprezentatívnak lehet tekinteni, és a befizetett jogdíjakat teljes körűen a már rendelkezésre álló játszási listák alapján lehet felosztani.

2. 6. A felosztás során nem vehető figyelembe annak a második csoportos rádiónak a játszási listája, amelynek számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjbefizetése nem érte el – ha az Elnökség másként nem dönt – a 150.000 (azaz százötvenezer) forintot. Ebben az esetben az érintett rádió jogdíját a második csoportban feldolgozott összesített játszási listák alapján kell felosztani.

3. A felosztás második lépcsője
A jogdíjak felosztása a játszási listákon szereplő hangfelvételek között: az egy hangfelvételre eső jogdíj összegének megállapítása

3. 1. A jogdíjat minden felosztási időszakban azok között a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek között kell felosztani, amelyek a játszási listákon szerepelnek. A felosztásban az a hangfelvétel vehet részt, amely a nyilvánossághoz közvetítésekor védelem alatt állt. Az egy hangfelvételre eső jogdíj összegét a hangfelvételek játszási listákon szereplő percideje – tényleges időtartama – szerint kell megállapítani, olyan kerekítéssel, hogy a percidő öttel mindig osztható legyen. Ha a játszási listán szereplő adatok szerint egy könnyűzenei műfajú előadás, vagy annak részlete egy percnél hosszabb, úgy a tényleges időtartamtól függetlenül a könnyűzenei műfajú előadást és annak részletét 5 perc hosszúságúnak kell tekinteni.

3. 2. Ha a lejátszás tényleges időtartama nem állapítható meg, a hangfelvétel műfaja alapján az alábbi játszási hosszt kell figyelembe venni

Műfaj elnevezése

Hangfelvétel részletének vélelmezett hossza

Teljes hangfelvétel vélelmezett hossza

Próza

10 perc

20 perc

Rockopera

5 perc

120 perc

Musical

5 perc

120 perc

Magyar nóta

10 perc

10 perc

Népzene

10 perc

10 perc

Jazz

10 perc

10 perc

Opera

10 perc

120 perc

Operett

10 perc

120 perc

Komolyzene

10 perc

40 perc

3. 3. A komolyzenei vagy zenedrámai hangfelvétel (opera, rockopera, operett, musical) önállóan felhasznált részlete nem önálló hangfelvételként, hanem az adott komolyzenei vagy zenedrámai hangfelvétel részleteként vesz részt a felosztásban, ha ennek ténye a játszási lista alapján egyértelműen megállapítható . Ha egy hangfelvétel több műfajba is besorolható, akkor azt a besorolást kell alkalmazni, amely az adott hangfelvételre nézve a besorolás szempontjából a legkedvezőbb. Ha adatok hiányában az adott hangfelvételnek a műfaja sem állapítható meg, akkor azt a 2. 3. 1. pont alapján a könnyűzenei műfajba kell besorolni.

3. 4. Ha a kereskedelmi hangfelvétel valamely műsorszám, vagy előzetes főcímzenéjeként, kötő-, vége-, stáblista,stb. zenéjeként kerül felhasználásra ("használati zene"), minden tíz elhangzást kell egy elhangzásnak tekinteni. Egy műsorszámon belüli többszöri elhangzást ilyen minőségben egy elhangzásnak kell tekinteni. Az elhangzások számát a legközelebbi tízzel osztható számra felfelé kell kerekíteni. A használati zenét egyéb tekintetben a könnyűzenei műfajú hangfelvételekre (2.3.1. pont) vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. Arról, hogy valamely hangfelvétel használati zeneként került-e felhasználásra, a rendelkezésre álló adatok összessége, így különösen a játszási gyakoriság, az egyes lejátszások hosszát figyelembe véve kell meghatározni.

3. 5. A jogdíjakat az első és a második csoportba tartozó rádiók esetén is a fenti percidők alapján kell a játszási listákon szereplő hangfelvételek között megosztani.

3. 6. A percidők fenti meghatározása kizárólag az egy hangfelvételre eső jogdíj összegének megállapítására szolgál. Az egyes műfajok között a felosztás szempontjából egyébként semmiféle megkülönböztetés nem tehető.

3. 7. Egy hangfelvételnek az eredetitől eltérő változata (koncertfelvétel, újrakevert változat, stb.) a felosztás szempontjából csak akkor minősül attól eltérő hangfelvételnek, ha az azon szereplő előadóművészek összetétele is eltér az eredetitől. Nem kell az eredetitől eltérő hangfelvételként figyelembe venni azt a felvételt, amelyet második, harmadik, stb. ízben új albumon (válogatáslemez, "best of" kiadvány, "single" lemez, stb.), vagy új hordozón (például DVD) is forgalomba hoztak. Az eredetitől eltérő felvételként kell figyelembe venni azonban azt a hangfelvételt, amelyet az időben legkorábban forgalomba hozott és az EJI-nél regisztrált hangfelvétel alapján, de azt bármilyen szempontból átdolgozva, módosítva készítenek. Ha adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a hangfelvétel melyik változata került felhasználásra, akkor úgy kell tekinteni, hogy az eredeti változatot használták fel.

3. 8. Más előadóművész rögzített előadása – vagy annak részlete – kizárólag az eredeti előadás elkészítése során közreműködő valamennyi előadóművész előzetes, írásbeli hozzájárulásával regisztrálható az eredeti változattól eltérő hangfelvételként. Az EJI felhívására a felhasznált előadás elkészítésében közreműködő előadóművészektől kapott írásos engedélyt az érintett előadóművész köteles az EJI-nek bemutatni, ennek elmaradása esetén – a jogosultság igazolásáig – a hangfelvétel regisztrációját meg kell tagadni, illetve a jogdíj kifizetését fel kell függeszteni. Az ily módon létrehozott felvételek után sem részesülhet olyan személy előadóművészi jogdíjban, aki nem nyújtott előadóművészi teljesítményt (például hangmérnök, zenei szerkesztő, vagy kizárólag ilyen tevékenységet végző DJ).

4. A felosztás harmadik lépcsője
Az egy hangfelvételre eső jogdíj felosztása a hangfelvételen szereplő előadóművészek között: az adatlapok benyújtása alapján figyelembe vehető előadóművészek köre

4. 1. Az egy hangfelvételre eső jogdíj összegét a hangfelvételen szereplő előadóművészek között kell felosztani.

4. 2. Az I. fejezet 1. pontjában meghatározottak szerint az EJI a felhasználással érintett előadóművészek azonosítását szolgáló adatok benyújtása érdekében hangfelvételi adatlapot rendszeresít. Valamely hangfelvétellel kapcsolatban az I. Rész 1.3. pontja szerinti eljárásban benyújtott hangfelvételi adatlapokat a felosztás során minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az az érintett előadóművészi kör teljességét lefedi, ebből következően az egy hangfelvételre eső jogdíjat – tekintettel a II. Rész ("Rádiós játszási jogdíj") 2.5.2. pontjára is – mindig azon előadóművészek között kell teljes egészében felosztani, akik a hangfelvételi adatlapokat az említett határidőig az EJI rendelkezésére bocsátották. Az előző mondattól eltérően, ha egy hangfelvétel vonatkozásában egyetlen vezető előadó sem jelentett be igényt, úgy részükre a hangfelvételre eső jogdíj 40%-át kell elkülöníteni, mely jogdíj kezelésére az ismeretlen, illetve ismeretlen helyen tartózkodó előadóművészek jogdíjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. 3. Az előadóművész által benyújtott hangfelvételi adatlapokon a jogdíjak felosztásához szükséges adatokat kell megjelölni, így mindenekelőtt azoknak a hangfelvételeknek az adatait, amelyeken az előadóművész szerepelt. Az adatlapok további tartalmát, illetve a benyújtásukra és feldolgozásukra vonatkozó részletes szabályokat az Elnökség állapítja meg.

4. 4. Az EJI a hangfelvételi adatlapon az előadóművész által feltüntetett adatok közül kizárólag a hangfelvétel vezető előadóművészének nevére, az album címére, a kiadóra és a kiadás évére vonatkozó nyilvánvaló elírásokat javíthatja.

4. 5. Az EJI által nyilvántartásba vett örökös (haszonélvező) jogosult az előadóművész által életében benyújtott hangfelvételi adatlapokat további adatokkal kiegészíteni. Több örökös esetében a hangfelvételi adatlapot elég egy ízben benyújtani, az adatlapokon tett valótlan nyilatkozatért az adatlapot benyújtó örökös (haszonélvező) kárfelelősséggel tartozik.

5. A felosztás negyedik lépcsője
Az egy hangfelvételre eső jogdíj felosztása a hangfelvételen szereplő előadóművészek között: a kifizetendő jogdíj összegének megállapítása

5. 1. Az egy hangfelvételre eső jogdíj összegét a benyújtott hangfelvételi adatlapokon szereplő előadóművészek között először az alábbi pontrendszer alapján kell felosztani (első felosztási kulcs):

a) A hangfelvételen szereplő vezető előadóművész 5 pontot, a közreműködő 1 pontot kap.

b) Sem a vezető előadóművészek, sem pedig a közreműködők pontszámát nem érinti, ha az előadóművész a hangfelvételen több minőségben is szerepel (pl. egyidejűleg hangszeres szólistaként és vokalistaként is), a vezető előadóművész ilyen esetben is változatlanul 5 pontot, a közreműködő pedig 1 pontot kap.

5. 2. A pontszámok szerint történő felosztási arány megállapítását követően érvényesíteni kell az alábbi százalékos megosztási arányokat is (második felosztási kulcs):

a) A közreműködők részesedése – az alábbi kivétellel - együttesen nem lehet kevesebb, mint az egy hangfelvételre eső jogdíj 30 százaléka és nem haladhatja meg annak 60 százalékát, függetlenül attól, hogy a hangfelvétellel kapcsolatban vezető előadóművész jelentett-e be igényt, vagy sem. Abban az esetben azonban, ha a hangfelvételen szereplő vezető előadóművészek száma három vagy annál kevesebb, és a közreműködők száma az ötvenet eléri, vagy meghaladja, a közreműködők részesedése együttesen nem lehet kevesebb, mint az egy hangfelvételre eső jogdíj 75 százaléka.

b) Egy közreműködő előadóművész részesedése nem haladhatja meg egy vezető előadóművész részesedésének 20 százalékát.

c) Abban az esetben, ha a II. Rész ("Rádiós játszási jogdíj") 1. e) pont szerint a hangfelvételen szereplő együttes tagjait – az együttes létszámára tekintettel – közreműködőnek kell tekinteni és a hangfelvételen vezető előadóművész nem szerepel, az erre a hangfelvételre eső jogdíj 100 százaléka a közreműködőket illeti.

5. 3. Abban a rendkívüli esetben, ha adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a hangfelvételen szereplő előadóművészek közül kit kell vezető előadóművésznek, illetve közreműködőnek tekinteni, akkor minden előadóművészt vezető előadóművésznek kell tekinteni, és a jogdíjat közöttük ennek megfelelően, egyenlő arányban kell felosztani.

6. A felosztás ötödik lépcsője
Az előadóművész vagy az előadóművész tartózkodási helyének ismeretlensége miatt nem kifizethető jogdíjak kezelése

6. 1. Az EJI
a) azon hangfelvételekre eső jogdíjak vonatkozásában, melyre az I. Rész 1. 3. pontjában meghatározott eljárással egyetlen előadóművész sem nyújtott be adatlapot, a hangfelvételre eső jogdíj egésze vonatkozásában, továbbá
b) azon hangfelvétel vezető előadóművészére eső jogdíj vonatkozásában, amely hangfelvétellel összefüggésben – az I. Rész 1. 3. pontjában meghatározott eljárással – egyetlen vezető előadóművész sem jelentett be igényt, a hangfelvételre eső jogdíj negyven százaléka vonatkozásában
lefolytatja az I. Rész 4.1. – 4.2. pontjai szerinti eljárást.

6. 2. A jogdíjak elkülönített számlán történő kezelésének időtartamát követően (I. Rész 4. 1. pontja) az EJI az I. Rész 4.2.-4.3. pontjai szerint eljárás során benyújtott hangfelvételi adatlapok figyelembevételével a jogdíjat az I. és II. Részben ("Rádiós játszási jogdíj") meghatározott általános szabályok szerint és a felosztás időpontjában rendelkezésére álló adatok szerint felosztja az addig benyújtott adatlapokon szereplő előadóművészek, illetve vezető előadóművészek között.

Lehívásos ("interaktív") jogdíjak felosztására vonatkozó szabályok

1. A hangfelvételben rögzített előadás lehívásos ("interaktív") jogdíjainak felosztására a jelen fejezet szabályait a jelen pontban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Jelen pontban az alábbi kifejezéseket a következő jelentéssel kell alkalmazni

a) A "lehívásos ("interaktív") jogdíj kifejezés Az előadóművészeket a szerzői jogi törvény 73.§ (1) bekezdés e) pontja szerint megillető jogdíját jelenti;
b) A "szolgáltató" kifejezés alatt azt a tartalomszolgáltatót kell érteni, aki (amely) hangfelvételben rögzített előadást úgy tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a lehívás helyét és idejét egyedileg határozhatja meg.
c) A "szolgáltatás" kifejezés alatt azt a tartalomszolgáltatást kell érteni, amely hangfelvételben rögzített előadást úgy tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a lehívás helyét és idejét egyedileg határozzák meg.
d) A "hangfelvételben rögzített előadás" kifejezésen érteni kell minden hangfelvételben rögzített előadást, függetlenül attól, hogy azt kereskedelmi célból forgalomba hozták-e vagy sem.

3. A felosztást minden esetben szolgáltatásonként, kell elvégezni, és ennek során az adott szolgáltató által a hangfelvételben rögzített előadások felhasználására tekintettel befizetett jogdíjakat kell szembeállítani az adott szolgáltató által benyújtott játszási listán szerepelő hangfelvételekkel. Nem vehető figyelembe az a játszási lista, amellyel kapcsolatban egyrészt a befizetett jogdíj összegének, másrészt a szolgáltatott játszási listán szereplő rögzített előadások számának összevetéséből az Elnökség azt állapítja meg, hogy az egy rögzített előadásra eső összeg az adatok további feldolgozásával felmerülő költségekre sem elegendő.

4. Ha a szolgáltató a játszási listáját

a) nem adja át az EJI részére, továbbá
b) az EJI jogérvényesítésre irányuló eljárása eredménytelennek bizonyult, vagy az csupán indokolatlan késedelemmel vagy költséggel vezethet eredményre
a Szolgáltató által befizetett jogdíjat a többi játszási lista alapján kell felosztani.

5. Ha a szolgáltatás során egyaránt felhasználnak hangfelvételben és filmben rögzített előadást is, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján a befizetett jogdíj egyrészt hangfelvételekre, másrészt filmekre eső része nem állapítható meg, a befizetett jogdíjat a hangfelvételek és filmek között azok időtartamának arányában, illetve a felhasználás egyéb jellemző arányai alapján kell megosztani. Amennyiben a megosztás az előzőek szerint sem lehetséges, a befizetett jogdíjak 50 százalékát kell a hangfelvételben rögzített előadások között felosztani.

6. Az egy hangfelvételben rögzített előadásra eső jogdíj megállapítása során azok hosszát nem kell figyelembe venni, az egyes hangfelvételben rögzített előadások egyenlő arányban részesülnek a jogdíjból.

7. Egy hangfelvételben rögzített előadásra eső jogdíj meghatározásakor, a játszási lista adatai szerint az átlagos felkészültségű igénybevevő számára csak lehívásra hozzáférhetővé tett előadást egyszeres, míg a letöltésre (tartós másolat készítésére) hozzáférhetővé tett előadásokat lehívásonként ötszörös szorzóval kell figyelembe venni. Ha a játszási lista adatai alapján a hozzáférhetővé tétel módja, vagy a lehívások száma nem állapítható meg, azt úgy kell tekinteni, mintha az érintett előadást csupán lehívásra tették volna hozzáférhetővé.

Utoljára frissítve: 2016. december 16. napján

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2017
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2017
03/
10

2014. évi jogosultkutatás megkezdése

2017
03/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2017
06/
30

Jogdíjkifizetés (2016. évi jogdíjak)

2017
09/
30

2015. és 2016. évi jogosultkutatás megkezdése

2017
11/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)