Személyi jövedelemadó

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

1. Adókulcsok, adójóváírás, különadó

2018-tól a legfontosabb változás, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetősége megszűnik, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan, vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével. A másik lényeges, kifejezetten a művészeti területet érintő változás az, hogy adómentes bevételnek minősül a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál igényelhető művészjáradék is.

A 15 százalékos általános adókulcsot kell alkalmazni valamennyi külön adózó jövedelemre (ingó és ingatlan vagyon átruházásból, béren kívüli juttatásból, tőkejövedelemből (kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci jövedelemből) illetve egyéb kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelemből is. Nem változott, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetői szociális hozzájárulási adó (korábbi nevén: társadalombiztosítási járulék) általános mértékével, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulás általános mértékével megállapított összeggel növelt értéke. Ez azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27 százalékát. Változatlanul az összevont adóalap része az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem.

Családi adókedvezménnyel az adóalapot lehet csökkenteni, ezen keresztül lehet mérsékelni a befizetendő szja-t. A családi pótlékra jogosult gyermeket nevelő adózó egygyermekesek gyermekenként 66 670 forinttal, a kétgyermekesek 116 670 forinttal, a három vagy annál több gyermeket nevelők gyermekenként 220 000 forinttal csökkenthetik havonta az adóalapjukat. A kétgyermekesek családi adókedvezménye 2,5 ezer forinttal, 17,5 ezer forintra nőtt, így 2018-ban gyermekenként havonta már 116 670 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni. A kedvezmény megosztható a szülők között, házastársak esetében (orvosi igazolás alapján) már a várandósság idején is érvényesíthető. Lényeges tudni, hogy a kedvezmény igénybevételéhez a szülőnek adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni és átadniuk a munkáltatójának.

A családi adókedvezményt 2014-től családi járulékkedvezmény formájában is igénybe lehet venni az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék terhére. A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak. A vállalkozók azonban csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt.
A családi kedvezmény akkor vehető közösen igénybe, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult. A megosztást csak arra a jogosultsági hónapra nem lehet alkalmazni, amelyre a jogosult, vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékot kapott.

2015-től került bevezetésre, hogy a 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok (elegendő az egyik félnek első házasnak lenni) adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig (vagyis a terhesség negyedik hónapjáig) lehet érvényesíteni. A kedvezményt a házastársak – a családi kedvezményhez hasonlóan – az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik. 2016-tól akként módosult az első házasok kedvezménye, hogy az 1 százalékos adócsökkentésből kifolyólag a korábbi havi 31 250 forint helyett havi 33 335 forint az adóalap-kedvezmény. 2017-től pedig az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is.

2. Béren kívüli és adómentes juttatások

2018-tól az adómentes juttatások meglévő elemei közé bekerült a diákhitel-törlesztés támogatása, továbbá kedvezőbbé váltak a mobilitási célú albérlet támogatás feltételei is. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) 2,5 százalékos csökkentése miatt több cafeteria-elem esetében nagyobb összeghez juthatnak a munkavállalók.

2018-ban változatlanul a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szeresére kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék ehot fizetni. Így a teljes közteher 2018-ban is 34,22 százalék. A kedvezményesen adózó juttatások köre nem változott, az elérhető elemek között egyrészről Széchenyi Pihenő Kártya adható a 2017-ben is ismert alszámlákkal és keretekkel (szálláshely – 225.000 Ft/év, vendéglátás – 150.000 Ft/év, szabadidő – 75.000 Ft/év), valamint 100.000 Ft értékig készpénz kifizetése is lehetséges ugyanilyen közterhekkel. E két juttatásra egy összesített, 450.000 Ft-os éves keret vonatkozik, mely maximum összeg felett az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek az irányadóak.

Az egyes meghatározott juttatások esetében az eho 22 százalékról 19,5 százalékra csökken. Az adó alapja szintén az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 19,5 százalék eho társul. Így 43,66 százalék helyett 40,71 százalék munkáltatói teherrel kell kalkulálni 2018-ban. Ebbe a juttatási körbe tartozik az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, az ajándékutalvány, valamint az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás.

Az adómentes juttatások meglévő elemei (kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde/óvodáztatási támogatás) közé 2018-tól bekerült a diákhitel-törlesztés támogatása, továbbá jelentősen enyhültek a mobilitási célú lakhatási támogatás feltételei is.

3. Külföldön megfizetett adó, illetve külföldről származó egyéb jövedelem

Nem kell adózni olyan, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után, amely kettős adóztatást kizáró egyezmény vagy viszonosság alapján Magyarországon mentesül az adó alól, de az adómérték kiszámításánál figyelembe kell venni. Más szóval az ilyen jövedelem része az összevont adóalapnak, de a rá jutó adót nem kell megfizetni.

Olyan külföldön adóztatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után, amelyek nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak (ilyen pl. a szerzői jogdíj), maximum a külföldön megfizetett adó 90 százalékát, de legfeljebb az ún. átlagadókulccsal (ez a számított adó és az összevont adóalap hányadosa) kiszámított adót kell levonni. Ezt a 90 százalékos korlátot a kettős adóztatást kizáró egyezmények általában felülbírálják, azaz az átlagadóteherig megengedik a külföldön megfizetett adó levonását.

A külföldön megfizetett adót változatlanul az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamán kell átszámítani.

Ha a magánszemély olyan államból származó kamatra, továbbá ingatlan vagy vagyoni értékű jog (pl. szerzői jogdíj) értékesítéséből származó bevételre tesz szert, amellyel Magyarország még nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor ez a jövedelem – a megszerzésére fordított összeggel csökkentve – az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek számít.

4. Adóalap-csökkentő tételek

A művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély, illetve vállalkozó az általánosan elismert költségeken felül további költségeket is elszámolhatnak. Ezek a művészek a jellemzően előforduló költségeik között számolhatják el a tevékenységükkel összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeumi közgyűjtemény látogatásának ellenértékét, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadásaikat, továbbá az előadóművészeti tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadást is. A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló rendelkezések alkalmazási feltételeiről a 39/1997. (XII. 29.) MKM-PM együttes rendelet intézkedik. A rendelet értelmében a fenti költségek az önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) keretében, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művészi alkotás ellenértéke címen eredeti jogosult által elért bevétellel szemben, vagy egyébként az említett törvény szerint védelemben részesített előadóművészi tevékenység ellenértéke címén elért bevétellel szemben számolható el.

5. Adómentes bevételek

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételi jogcímek körében továbbra is adómentes a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, Érdemes Művésze, Népművészet Mestere és Babérkoszorú-díj tárgyiasult formája, valamint a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj (pl. Jászai Mari-díj, Balázs Béla-díj) tárgyiasult formája is.

Az öregségi nyugdíj és az ösztöndíj a személyi jövedelemadó körében általában adómentességet élvez.

2013-tól évi 50 000 forint értékben adómentes a kifizető által a magánszemélynek juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. 2014. január 1-jétől adómentes bevételnek minősül a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék. 2017-től adómentesek a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak.

2018-tól adómentes bevételnek tekinthető a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága által folyósított művészjáradék is. Az öregségi nyugdíjminimum 425 százalékában (2018-ban havi 121 125 forint) maximált művészjáradékot a 65. életévüket betöltött, a törvényben meghatározott díjak valamelyikével elismert művészek igényelhetik. A kettős díjazás elkerüléséért nem kaphat művészjáradékot, aki a következő címek közül valamelyiknek már a kitüntetettje: a Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze, a Magyar Mozgókép Mestere, ezenkívül a Magyar Művészeti Akadémia rendes és levelező tagjai.

6. Szellemi termékek értékcsökkenési leírására

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó (de nem az önálló tevékenységet folytató magánszemély) által tartósan – legfeljebb egy éven túl – igénybe vett szellemi termék (mint vagyoni értékű jog) beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Abban az egyébként elég gyakori esetben, amikor a szellemi terméket kizárólag a beszerzés évében hasznosítják (pl. egy színpadi mű bemutatása húsz előadásra adott év októberétől decemberéig), akkor a teljes jogdíjösszeget az adóévben kell leírni és elszámolni.

Minden más esetben a szellemi termék beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az ilyen eszközöket előreláthatóan használják. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget az eszköz (szellemi termék) használatba vétele időpontjában kell meghatározni, a nyilvántartásokban feljegyezni. Az egyéni vállalkozó elszámolható értékcsökkenési leírása (amortizáció) a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre és szellemi termékekre 50 százalék. A tételes költségelszámolást alkalmazó önálló tevékenységet végzők és az egyéni vállalkozók a 100 000 forint vagy annál kisebb egyedi beszerzési értékű kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközt számolhatják el egy összegben.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvénnyel beiktatott befektetési- és adókedvezményekkel összhangban, speciális szabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozók által beszerzett filmszakmai típusú eszközök és megvalósított építmények amortizációjára. Eszerint a kizárólag film- és videógyártást szolgáló gépekre és berendezésekre 50 százalékos, míg a kizárólag film- és videógyártást szolgáló építményekre 15 százalékos értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

A művészeti tevékenységet folytató vállalkozó alkalmazhatja az átalányadózásra vonatkozó szabályokat is, ha van munkaviszonya és éves bevétele a 15 millió forintot meghaladja.

7. Egyéb változások

2014-től a külföldi előadóművész Magyarországon szerzett bevételére választhatja, hogy a bevétel 70 százaléka után fizet szja-t. A bevétel része a költségtérítés és a magánszemély részére biztosított szállás szokásos piaci értéke is. A választás feltétele, hogy az előadóművész külföldi illetőségű legyen, és jövedelmét ne magyar kifizetőtől szerezze, továbbá, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napnál többet ne tartózkodjon Magyarországon. Az előadóművész kategória a FEOR-számok alapján került meghatározásra, így idetartozik különösen a színész, a zenész, az énekes, a táncművész. Külföldi előadóművésznek csak akkor keletkezik Magyarországon adókötelezettsége – függetlenül az új szabálytól -, ha jövedelme nemzetközi egyezmény alapján (vagy hiányában) belföldön adóztatható. Évi 200 ezer forint bevétel adómentes, e fölött azonban a teljes összeg után adózni kell. Az adóbevallást az ország elhagyásáig kell benyújtani, illetve az adót is eddig kell megfizetni. A bevallás benyújtásához elegendő a magánszemély természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa (pl. útlevél) típusának és számának feltüntetése.

2014. január 1-jétől adómentes bevételnek minősül a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék.
Azoknak, akiknek kizárólag munkáltatótól származó jövedelmük van és nem vesznek igénybe adókedvezményt, nem kell adóbevallást benyújtaniuk, helyettük az adóhatóság készíti el (bevallási nyilatkozat). A nyilatkozatot 2016. január 31-ig lehet megtenni a 2015-ben megszerzett jövedelmekről a munkáltatóhoz, vagy annak hiányában az adóhatósághoz. Az adóhatóság 2016. május 20-ig megállapítja az adót, és csak akkor küld jelzést, ha a megállapított adó és a levont előleg összege nem egyezik. 2017-ben pedig, ha egy magánszemély nem kér munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve nem tesz bevallási nyilatkozatot, a NAV-nak adóbevallási ajánlást kell készítenie a kifizetők kontrolladatai alapján.

2016-tól az szja-bevallásban a korábbi 150 ezer forinttal szemben 200 ezer forintos összeghatárig lehet 6 hónapos pótlékmentes részletfizetési lehetőséget kérni. Az szja-n kívül az egészségügyi hozzájárulásra is lehet részletfizetést kérni, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint. További változás, hogy a NAV már nem veti ki a 2000 forintnál kisebb késedelmi pótlékot. A magánszemélynek emellett nem kell megfizetnie az 1000 forintot el nem érő adót, és az adóhatóság sem utalja ki az 1000 forintot el nem érő túlfizetést. (2016-ig ez a határ 100 forint volt.)

Utoljára frissítve: 2018. február 12-én

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

A stand-up több mint vicceseket mondani a színpadon

A jó stand-up strukturált, több rétegű, érzelmeket ébreszt, gondolkodásra ösztönöz. Erre pedig tudatosan kell készülni, mert ez már írói és előadói képesség, amit lehet és kell is fejleszteni. - Interjú Litkai Gergellyel

A jó társulat szakmailag és emberileg is felemel

A közönséget mindig érezni lehet. Maga a színház is: energia, energiaáramlás egymás és a közönség között. Keserves, ha semmi nem jön a nézőtérről. - Interjú Pálmai Anna színésznővel

A jó szinkronszínész dobbantó nélkül ugrik

Amikor szinkronizálunk, nincs idő a felkészülésre. Abban a pillanatban hozni kell az adott karaktert, nincs lehetőség időkérésre, hogy tessék adni nekem öt percet, hogy felhergeljem magam.

A határokat feszegetem, de csak így van értelme!

Amikor a világ dübörög mögöttem, le kell tudom csendesíteni magamat. Számomra erre a naplóírás ad lehetőséget. Muszáj megőrizni ezeket a gondolatokat, mert ősi erőt és természetes energiát jelentenek.

Ahol a szó ereje véget ér, ott kezdődik a táncé

A tánc magánvélemény – vallja Földi Béla.  Az igazi táncos az előadás során önmaga mélységét és magasságát, a világhoz és a pillanathoz való viszonyulását is feltárja, átadja. 

A jazz az életem

Tizenöt éves lehettem, amikor a televízióban sugárzott jazzfesztiválokat nézve megfogott a műfaj nyelvezete, ritmikája és hangulata. Ekkor dőlt el: a jazz-zenének szentelem az életem.

Színpadra lépni csak teljes odaadással lehet

Előadások alatt a takarásból szoktam nézni a közönséget, fantasztikus látni, hogy miként lényegülnek át. Mindig felemelő érzés, ha sikerül eljutnunk az emberek lelkéig.

Magyar hangja Csőre Gábor

Sokan úgy gondolják, hogy a művészekre a rebbenékenység és szenzibilitás jellemző. Ez igaz, ugyanakkor felkészültnek kell lenni minden eshetőségre. A színházhoz kötél idegek és rugalmasság kell. 

A felkészülést nem lehet befejezni

A célunk az, hogy felborzoljuk az érzékeket, elvarázsoljuk, és egy különleges utazásra repítsük a koncertre érkezőket. Dalaink ebben a közegben születnek újjá és nyernek új értelmet. - Jónás Vera, énekes

A tánc a pillanat művészete

A családom és a mestereim is mindig a maximalizmusra neveltek, arra, hogy félgőzzel nem érdemes semmit sem csinálni. Ez egyébként nem csak a táncművészetre igaz. - Kiss János, a Győri Balett igazgatója

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2019
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2019
03/
28

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2019
06/
28

Jogdíjkifizetés (2018. évi rádiós, televíziós sugárzási jogdíjak, kiegészítő díjak, háttérzenei jogdíjak)

2019
08/
15

Televíziós ismétlési játszási adatok előzetes publikálása

2019
09/
16

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje