Társasági adó

TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-törvény) szerint a társasági adó alanyai – egyebek mellett – a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek. Művészeti (alkotó és előadó) tevékenység természetesen mindegyik szervezettípus keretében, megkötés nélkül szabadon végezhető. Más megközelítésben a társasági adó (a továbbiakban: TAO) alanya a Tao-törvényben meghatározott belföldi és külföldi illetőségű személy, ha vállalkozási tevékenységet végez. A társasági adó kulcsa 2017-től egységesen 9 százalék. Az előadóművészi területet érintő legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt az előadó-művészeti szervezet részére adott támogatással igénybe vehető társasági adóalap- és társasági adócsökkentés lehetősége, az ún. Tao-kedvezmény.

1. Kapott jogdíj adókedvezménye

Az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az adóévben jogdíj címén kapott bevétel 50 százalékával. Az adózás előtti nyereség e tétellel legfeljebb a felére csökkenthető. A Tao-törvény fogalom meghatározása szerint jogdíj:

a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada.

A 2016. július 15-éig hatályos szabályozás jogdíjnak tekintette a szerzői jogi törvény által védett (valamennyi) szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye fejében a jogosult által kapott ellenértéket, vagyis sokkal szélesebb körben határozta meg a jogdíj fogalmát, ezáltal az igénybe vehető adóalap-csökkentés körét. A legszembeötlőbb két változás tehát a következő:
- az új szabályozás már nem a szerzői művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények (pl. előadó-művészi teljesítmények) legszélesebb körét, hanem csak a szerzői jogi védelemben részesülő szoftvert sorolja a jogdíj fogalmi körébe,
- nem az elért bevételt kezeli jogdíjként, hanem az eredményt, vagyis a bevételek és költségek különbözetét.

A törvénymódosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint a jogdíj fogalmának módosítása az OECD által kidolgozott, az ECOFIN Tanács által jóváhagyott nexus módszertannak és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek történő megfelelést szolgálja. Az előbbivel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kedvezmény szűkítését a korábbi adóelkerülési lehetőségek visszaszorítása indukálta annak az alapvetésnek a rögzítésével, hogy csak ott és olyan arányban lehessen az immateriális javak kapcsán adókedvezményt biztosítani, amilyen arányban a K+F az adott országban valósult meg.

Külön kérdésként szokott felmerülni az, hogy miként lehet a díjbevétel keletkezésének és elszámolásának feltételeit adójogi és számviteli szempontból elfogadhatóan megteremteni. A felhasználási szerződésben a felek megosztják, azaz kétfelé bontják a díjat: a mű (előadás) létrehozásának munkadíjára (más néven a személyes tevékenységért járó rész) és felhasználási jogának ellenértékére (jogdíjra). A felhasználási szerződésben természetesen jól el kell választani, vagyis két külön tételként kell feltüntetni a munkadíjat és a jogdíjat.

A felek az összes körülményt mérlegelve, maguk határozzák meg a megosztás arányát, nem sértve azt a fő elvet, miszerint mindkét díjelemnek reálisnak kell lennie. A kialakult gyakorlat alapján a munkadíj mértékét 20-30 százalékban, a felhasználási jog ellenértékeként fizetendő jogdíj mértékét pedig 70-80 százalékban szokták meghatározni. Ez az arány bizonyos esetekben korrekcióra szorul. Amennyiben a jogosult nem kizárólagos, hanem időtartamra, területre és felhasználási módra stb. korlátozott mértékű felhasználási jogot enged át a felhasználónak, úgy nem kifogásolható, ha a felek a teljes díj 50-60 százalékát munkadíjnak, míg 40-50 százalékát jogdíjnak tekintik. A szerződéskötés időpontjában már meglévő, kész mű (előadóművészi teljesítmény, hangfelvétel stb.) felhasználására, vagy a jövőben létrehozandó művek további (ismételt) felhasználására kötött szerződések esetében munkavégzés már nem történik, így az ilyen műért a felhasználó által fizetendő ellenérték a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértéke, ezért az teljes egészében jogdíj bevételnek minősül.

2. Elismert költségek
A társasági adóalanyok költségei között számolható el, vagyis nem növeli az adóalapot – egyebek mellett – az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg (ilyennek minősül egyebek között a szerzői jogdíj), és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a filmtámogatásra, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatására fordított juttatások miatt elszámolt költség, ráfordítás is.

A reprezentáció és az üzleti ajándék címén személyi jellegű, egyéb kifizetésként elszámolt juttatás elismert költség a társasági adóban. Elismert költség továbbá az, ha valamely vállalkozásnál magánszemély részéről átvállalt kamarai tagdíj merül fel.

2019-től az adózás előtti eredményt csökkenti a saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében. A csökkentési lehetőség nem vonatkozik belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy az egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költségére.

Az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.

A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások előírásai közül kivétel képez, ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

3. Filmgyártás támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény
A mozgóképszakmai támogatási rendszer forrásait a mozgóképről szóló 2004. II. törvényben (Mktv.) foglaltak szerint a közvetlen és a közvetett állami támogatások alkotják. A közvetlen állami támogatás mozgóképszakmai célokra az Mktv-ben meghatározott mozgóképszakmai szervezetek által nyújtott pénzügyi támogatás. A közvetett állami támogatás pedig az a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe. Adókedvezményben mind a megrendelésre, mind pedig a nem megrendelésre készülő filmalkotások egyaránt részesülhetnek. A kedvezményt a filmalkotások számára támogatást nyújtó adózók vehetik igénybe a közvetlen filmgyártási költségek 30 százaléka alapján (a korábbi 25 százalék helyett). Ezt azon filmalkotások esetében lehet alkalmazni, amelyekre vonatkozóan a támogatás iránti kérelmet nyújtották be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz tartozó Nemzeti Filmirodához, és a támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás a rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban volt. A rendszert az teszi különösen vonzóvá, hogy az adókedvezménnyel mind társasági adóalapot, mind a fizetendő a 9 százalékos adót csökkenteni lehet.

Az adókedvezmény összege az igazolásban szereplő összeg, amely a támogatás juttatásának adóévében és az azt követő kilenc adóévben vonható le az adóból, egy-egy adóévben legfeljebb az adó 70 százalékáig. A kedvezményezett célok támogatásával összesen 9 százalékos nominális hozam érhető el (100 egység támogatásért cserébe összesen 109 egység adózási szempontból érvényesíthető kedvezmény, amely az elszámolható 100 egységnyi költségre jutó 9 egységnyi adóból, és emellett a fizetendő adóból levonható 100 egység adókedvezményből áll össze). A nominális hozamot csökkenti a kiegészítő támogatás összege (6,75 egység), így a tényleges hozam 2,25 százalék lesz.

A kulturális követelményrendszert alkalmazni kell valamennyi adókedvezményben részesülni kívánó filmalkotás tekintetében. Ez azt jelenti, hogy csak az Mktv-ben meghatározott kritériumok alapján kulturális értéket képviselő alkotások támogatása részesülhet adókedvezményben, egyéb műsorok (pl. valóságshow, szappanopera) nem.

A Tao-törvény adókedvezménnyel ösztönzi a filmgyártási célú infrastruktúrába történő beruházást is. A legalább 100 millió forint értéket meghaladó, ilyen beruházásokat végző társaságok a befektetett összeg 35-50 százalékának megfelelő adókedvezményben részesülnek attól függően, hogy az ország mely régiójában végzik a beruházást.

2013-tól a társasági támogatók nemcsak a filmgyártó vállalkozások részére nyújtott támogatások után, hanem egy erre a célra létrehozott letéti számlára való befizetéssel is jogosultakká váltak erre az adókedvezményre.

2014-től a filmalkotás támogatása esetén bevezetésre került a kiegészítő támogatás fizetésére vonatkozó kötelezettség. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a kiegészítő támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. vagy a filmelőállító részére megfizeti.

A külföldi színészek és stábtagok magyarországi jövedelme a nemzetközi adóegyezmények és az Szja-törvény értelmében Magyarországon adókötelessé válhat, és így a magyar filmes adókedvezmény alapját képezheti. A külföldi színészek magyarországi munkavégzésével kapcsolatos jövedelme általában Magyarországon válik adókötelessé, függetlenül attól, hogy a színész a külföldi vagy a magyar produkciós társasággal szerződik-e, illetve hogy díjazását személyesen vagy az általa alapított társaságon keresztül kapja. Ebből következően a Magyarországon forgató színészek többsége a magyarországi munkájuk ellenértékeként kapott fizetésük és napidíjuk után 15 százalék szja-t kötelesek fizetni. Az szja-t és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot (10 százalék nyugdíjjárulékot és 8.5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot) a bruttó díjazásból kell levonni, míg a produkciót 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási kötelezettség terheli. Ettől eltérő adófizetési módozatokat is lehet alkalmazni a filmiparban: pl. az ún. egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho).

4. Közhasznú szervezetekhez kapcsolódó adókedvezmények
2010-től változott a közhasznú szervezetek (pl. alapítvány, társadalmai szervezet, egyház, közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság) vállalkozási tevékenységéből származó adózás előtti eredményének meghatározása a megszűnt adóalap-csökkentő (korrekciós) tételek miatt. A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 15 százaléka.

Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az 2011. évi CLVI. törvény (Ectv.) szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének
– 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén,
– további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

2014-től bevezetésre került új előírás szerint az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület abban az adóévben, amelyben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (e tevékenységből származó éves bevétele eléri vagy meghaladja éves összbevételének 60 százalékát), az általános szabályok szerint köteles megállapítani a társaságiadó-alapját, és nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társaságiadó-alapjának megállapítására vonatkozó különleges rendelkezéseket.

2016-tól az Ectv.-vel való összhang megteremtése érdekében módosultak az alapítványok, közalapítványok és az egyesületek társasági adóalap megállapítási szabályai, így sor került speciális – többek között a befektetési tevékenységre és ingatlanvásárlásra vonatkozó – adóalap növelő és csökkentő tételek bevezetésére, figyelemmel arra, hogy nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek többek között az adomány elfogadása, a cél szerinti tevékenység, a pénzeszközök befektetése, társasági részesedésbe elhelyezése, valamint az ingatlan megszerzése és használatának átruházása.

5. Műemlékekhez kapcsolódó adókedvezmények
2010. január 1-jétől új adóalap-csökkentő tételként veheti figyelembe a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségét az épületet (építményt) tárgyi eszközként nyilvántartó adózó. Ez azt jelenti, hogy a felújítási költség értékcsökkenés címén történő elszámolásán kívül, az adózó a felújítás költségével az adózás előtti eredményét külön is csökkentheti.

Az adózás előtti nyereség 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint különíthető el adómentesen fejlesztési tartalékként, amely műemlék épülettel, építménnyel és helyi egyedi védelem alatt álló épülettel, építménnyel kapcsolatos beruházásra is fordítható, függetlenül attól, hogy ezek a számviteli szabályok szerint milyen értéken vannak nyilvántartva.

6. Előadó-művészeti szervezetek támogatása
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 2019. január 1-jétől megszűntette az előadó-művészeti szervezet részére adott támogatással igénybe vehető társasági adóalap- és társasági adócsökkentés kedvezményét, az ún. Tao-támogatást. Ez azt jelentette, hogy 2018. december 31-éig lehetett támogatást nyújtani és felajánlást tenni egy adott előadó-művészeti szervezetnek.

A megszűnt támogatási forma értelmében az adókedvezmény a támogatás nyújtásának adóévében és azt követő három adóévben volt érvényesíthető egy-egy adóévben legfeljebb az adó 70 százalékáig. Az egy évben egy adott előadó-művészeti szervezetnek (az Előadó-művészeti Iroda által nyilvántartásba vett önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar) adott támogatásról valamennyi támogatónak összesen kiadott igazolás a támogatott előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80 százalékáig terjedhetett.

7. Vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
2017-től az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. Az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Utoljára frissítve: 2019. február 21-én

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk

A stand-up több mint vicceseket mondani a színpadon

A jó stand-up strukturált, több rétegű, érzelmeket ébreszt, gondolkodásra ösztönöz. Erre pedig tudatosan kell készülni, mert ez már írói és előadói képesség, amit lehet és kell is fejleszteni. - Interjú Litkai Gergellyel

A jó társulat szakmailag és emberileg is felemel

A közönséget mindig érezni lehet. Maga a színház is: energia, energiaáramlás egymás és a közönség között. Keserves, ha semmi nem jön a nézőtérről. - Interjú Pálmai Anna színésznővel

A jó szinkronszínész dobbantó nélkül ugrik

Amikor szinkronizálunk, nincs idő a felkészülésre. Abban a pillanatban hozni kell az adott karaktert, nincs lehetőség időkérésre, hogy tessék adni nekem öt percet, hogy felhergeljem magam.

A határokat feszegetem, de csak így van értelme!

Amikor a világ dübörög mögöttem, le kell tudom csendesíteni magamat. Számomra erre a naplóírás ad lehetőséget. Muszáj megőrizni ezeket a gondolatokat, mert ősi erőt és természetes energiát jelentenek.

Ahol a szó ereje véget ér, ott kezdődik a táncé

A tánc magánvélemény – vallja Földi Béla.  Az igazi táncos az előadás során önmaga mélységét és magasságát, a világhoz és a pillanathoz való viszonyulását is feltárja, átadja. 

A jazz az életem

Tizenöt éves lehettem, amikor a televízióban sugárzott jazzfesztiválokat nézve megfogott a műfaj nyelvezete, ritmikája és hangulata. Ekkor dőlt el: a jazz-zenének szentelem az életem.

Színpadra lépni csak teljes odaadással lehet

Előadások alatt a takarásból szoktam nézni a közönséget, fantasztikus látni, hogy miként lényegülnek át. Mindig felemelő érzés, ha sikerül eljutnunk az emberek lelkéig.

Magyar hangja Csőre Gábor

Sokan úgy gondolják, hogy a művészekre a rebbenékenység és szenzibilitás jellemző. Ez igaz, ugyanakkor felkészültnek kell lenni minden eshetőségre. A színházhoz kötél idegek és rugalmasság kell. 

A felkészülést nem lehet befejezni

A célunk az, hogy felborzoljuk az érzékeket, elvarázsoljuk, és egy különleges utazásra repítsük a koncertre érkezőket. Dalaink ebben a közegben születnek újjá és nyernek új értelmet. - Jónás Vera, énekes

A tánc a pillanat művészete

A családom és a mestereim is mindig a maximalizmusra neveltek, arra, hogy félgőzzel nem érdemes semmit sem csinálni. Ez egyébként nem csak a táncművészetre igaz. - Kiss János, a Győri Balett igazgatója

A boldogság egy képesség

Azért vagyok színész, mert szeretek az lenni. A színház lehetőséget ad arra, hogy a szerepeimen keresztül közelebb kerülhessek önmagamhoz. A szakma elismerése, a közönség szeretete plusz jutalom, jóleső ráadás.

Horváth Kornél a világ legjobb ütőse

Decemberben a világ legjobb ütőhangszeresévé választották Horváth Kornélt a rangos brit Rhythm zenei magazin internetes szavazásán. Ezt követően készült interjúnk.

Recirquel: a cirkusz újragondolva

Egyik legnagyobb mesterem többször hangsúlyozta: van egy jó ötleted? Dobd el messzire! A Recirquel alapítója, Vági Bence a közönség és az artisták közötti különlegs lelki kapcsolatról mesél a vele készített interjúban.

Kereszt és karma

Szűcs Gabi 2007-ben vált ki a Cotton Club Singers-ből, hogy szólókarriert kezdjen. Az idén Fonogram Díjjal kitüntetett művésszel az őszi koncertek és fellépések mellett hivatástudatról, születőben lévő új dalokról és az alkotás öröméről is beszélgettünk.

Marie Antoinette a BMW új márkanagykövete?

Színes és mozgalmas világ az, amiben Polyák Lilla színművész és popénekesnő éli mindennapjait. A néhány hete debütált Marie Antoinette musical előkészületeiről, mondanivalójáról és fogadtatásáról kérdeztük.


Eseménynaptár

2018
11/
23

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak és 2017. évi audiovizuális jogdíj)

2019
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2019
03/
28

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2019
06/
28

Jogdíjkifizetés (2018. évi rádiós, televíziós sugárzási jogdíjak, kiegészítő díjak, háttérzenei jogdíjak)

2019
09/
16

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2019
10/
30

Jogdíjkifizetés (ismétlési és audiovizuális jogdíjak, külföldi jogdíjak)