A művészek társadalom-biztosításáról

Társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség

2020. július 1-jén lépett hatályba az új járuléktörvény (2019. évi CXXII. törvény), amelynek a legfontosabb előírása, hogy a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvadt az egységes társadalombiztosítási járulékba. Mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével, tehát 18,5 százalék. 2020. július 1-től két százalékkal (17,5 százalékról 15,5 százalékra) csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. A koronavírus járványra tekintettel 2020 márciusában életbe léptetett időleges járulékmentesség illetve fizetéskönnyítés 2021-ben már nem alkalmazhatók. 

2021. január 1-jétől emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék, így már havi 8.000 forintot kell fizetniük az érintetteknek, a napi összeg 270 forintra módosult. Az első hónapra vonatkozó befizetési határidőt 2021. február 12-ig kell teljesíteni.

A koronavírus járvánnyal összefüggő újabb szigorító intézkedésekre tekintettel tényleges főtevékenységként folytató alábbi vállalkozás (ideértve az egyéni vállalkozót is) 2021. március hónapjában mentesül a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget (szocho) megfizetése alól: 

  • az előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység, 
  • előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység, 
  • audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenység,

zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenységet.

1. A munkáltatók és a munkavállalók járulékfizetési kötelezettsége

A járulékfizetés alapja és a járulék mértéke többször változott az elmúlt években. Jogforrási háttere jelenleg a 2019évi CXXIItörvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról (új Tbj.), amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt váltotta fel. Az új Tbj. előírásai szerint a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvadt az egységes társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével: 18,5 százalék. 

2019. január 1-jétől került összevonásra a szociális hozzájárulási adó (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho). A kettő ötvözetéből különálló törvény született: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.). A jogszabály eredetileg 19,5 százalékos adókulcsot tartalmazott, melynek mértéke több lépcsőben 2020. július 1-jére 15,5 százalékra csökkent.

15,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

  • az Szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • a tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja-törvény szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez, 
  • az Szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem, 
  • a korábban 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész és stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A fent meghatározott jövedelem után a szocho-t nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

Nem keletkezik adófizetési kötelezettség az alábbi tevékenység, jogállás alapján szerzett belföldi jövedelmek után: 

  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozónak,
  • az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozónak, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
  • az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel,
  • a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel,
  • a felsőoktatási intézménynek a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyára tekintettel,
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel,
  • a kifizetőnek a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel,
  • a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész,
  • táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
  • az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,
  • a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg,
  • az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
  • az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
  • a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

Mindezeket a terheket bruttó 173.000 forint/év bérrel számolva 2021. január 1-jétől: 

fizetésre kötelezett

járulékok, levonások

mértéke (%)

összege (forint)

munkáltató

szociális hozzájárulási adó

15,5

26.815

munkáltató

szakképzési hozzájárulás

1,5

 2.595

összes munkáltatói levonás

 

17

29.410

munkavállaló

szja

15

25.190

munkavállaló

nyugdíjjárulék

10

17.300

munkavállaló

természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék

7

12.110

munkavállaló

munkaerő-piaci járulék

1,5

2.595

összes munkavállalói levonás

 

33,5

         

57.195

összesen havonta az államnak fizetendő

 

 

 

86.605

munkaadó összes havi költsége

 

 

202.410

munkavállalónak havonta fizetendő

 

 

          115.805

 

2. A szolgálati idő számítása

A nyugdíjjogosultságot – a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság kivételével – a szolgálati idő alapozza meg. A szolgálati idő igazolásának és a számítás módjának szabályai részben megváltoztak, így változtak a szerzői és szomszédos jogi védelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység idejének beszámítására vonatkozó szabályok is. Eszerint akkor minősül szolgálati időnek ez a tevékenység, ha a mű (előadás) felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján – meghatározott kivételekkel – a szerző (előadóművész) díjazásban részesül. Az R. határozza meg a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében, illetőleg az előadások esetében szolgálati időként figyelembe vehető napok számát, valamint a mű nyilvánosságra kerülésének kritériumait. 

3. A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szabályai

A társadalombiztosítási nyugellátásról a – többször módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (R.) intézkedik. 2003. január 1-jétől a Tny. a szellemi alkotások teljes körére kiterjesztette a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységekből származó jövedelmekre irányadó járulékfizetési előírásokat. Nem kell társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni a találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj után.

Az alkotókra, előadóművészekre is érvényes az a főszabály, hogy biztosított a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy is, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2021-ben 167.400 forint) havi összegének 30 százalékát, illetőleg – naptári napokra lebontva – annak harmincad részét. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot.

A művészek adóelőleg levonásának szabályozása e kör társadalombiztosítási rendszerbeli kötelezettségét is módosítja. Ha a művész valamennyi kifizetést ilyen módon kéri, akkor nem lesz kötelezően biztosított. Járulékfizetése tekintetében, amennyiben a juttatás eléri a minimálbér 30 százalékát, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz kötelezett. Ennek fejében természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra lesz jogosult, míg nyugdíjra, szolgálati időre megállapodást kell kötnie.

A szerzői művek elkészítésére, előadás megtartására irányuló (megbízási vagy vállalkozási jellegű) szerződések alapján kifizetett díjak után tehát csak akkor kell járulékot fizetni, ha a tevékenységből származó (napi) jövedelem eléri a havi minimálbér (2021-bcn 167.400 forint) harmincad részének a 30 százalékát, azaz 1.674 forintot. A napi jövedelem a szerződés szerinti díj szja alapot képező részének a szerződés időtartama egy napjára eső hányada. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy havi 167.400 forint, illetve napi 1.674 forint szerzői (előadói) díj felett az általános szabályok szerint kellene megfizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot. A szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra kell bontani, és a szabályok értelmében csak az előbbit, tehát a tényleges munkavégzés díját (ha az meghaladja az említett összeghatárt) terheli járulékfizetési kötelezettség, a felhasználásért kifizetett összeget nem. 

A fő kérdés az, hogy műfelhasználásnál, illetve előadás tartásánál miként lehet meghatározni az egy naptári napra jutó összeget. A szerzői művek felhasználása esetén általában a szerződéskötés napja és a mű elfogadásának napja közötti időtartam az irányadó. A törvény szerint az előadások tartásáért (előadóművészi teljesítmény fejében) fizetett díj összegét előadásonként legfeljebb héttel lehet osztani, mert a jogszabály változatlanul csak hét napot ismer el az előadók egy előadásra eső biztosítási időszakának.  Ez komoly hátrányt jelent, mert az előadóművészek esetében nem meglévő mű hasznosításáról, hanem – szinte mindig – tényleges munkavégzésről (személyes közreműködésről) van szó. Ebből kifolyólag honoráriumuk többnyire munkadíj, és csak ritkán (pl. az előadás rögzítése esetén) lehet hasznosítási díj. 

4. Egészségügyi szolgáltatási járulék

2021-ben a nem biztosítottak (tehát akinek nincsen bejelentett munkabére) havi egészségügyi szolgáltatási járulékának havi összege 7.710 forintról (napi 257 Ft) 8.000 forintra (napi 270 forint) nő.

 

Utoljára frissítve: 2021. március 12-én

 

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2021
03/
01

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje

2021
04/
22

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak és 2020. évi jogosultkutatás eredménye)

2021
06/
30

Jogdíjkifizetés (2020. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2021
08/
02

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2021
09/
30

Jogdíjkifizetés (2020. évi audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)

2021
11/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)