Jogdíjfelosztás a rádiós (televíziós) játszási listák alapján

II. Rész
Jogdíjfelosztás a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek rádiós játszása alapján ("Rádiós játszási jogdíj")

1. Értelmező rendelkezések

A jelen Rászben az alábbi kifejezéseket a következő jelentéssel kell alkalmazni:

a) A "kereskedelmi hangfelvétel" kifejezésen a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételen túl, az arról készült másolatot is érteni kell. Ugyancsak kereskedelmi hangfelvételnek kell tekinteni azt a hangfelvételt, illetve az arról készült másolatot, amelyet jogszerűen tettek a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé. Nem tekinthető kereskedelmi célból kiadottnak az a rögzített előadás, amelyet a jogosultak engedélye nélkül tettek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Nem tekinthető kereskedelmi hangfelvételnek a filmbe – nem ideértve a videoklipet – foglalt hangfelvétel (például koncert film), vagyis, ha a hangfelvétel csak egyidejű kép- és hangrögzítésként létezik.

b) A "játszási lista" kifejezés azokat az adatokat jelenti, amelyeket a felhasználók (pl. rádiók, televíziók) szolgáltatnak a műsorukban közvetlenül sugárzott, illetve nyilvánossághoz közvetített vagy a jogdíjbizottság javaslatára az Elnökség által kiválasztott médiafigyelő szolgáltatást nyújtó vállalkozás szolgáltat a felhasználók műsorában sugárzott kereskedelmi hangfelvételekről.

c) A "jogdíjbizottság" kifejezés az EJI Zene- és Táncművészek Jogdíjbizottságát jelenti.

d) „Vezető előadóművész”
1) a hangszeres vagy énekes szólista, vagy más előadóművész, ideértve a vendégművészt is, akinek vagy akiknek a nevével az adott hangfelvétel a kereskedelmi forgalomban azonosítható;
2) a közös néven szereplő, legfeljebb 10 tagú együttes tagja, amely együttesnek a nevével az adott hangfelvétel a kereskedelmi forgalomban azonosítható;
3) a karmester és a karvezető.

e) „Közreműködő” az előadóművész, aki az adott kereskedelmi hangfelvétel elkészítésében közreműködött, de nem minősül a d) pont szerinti vezető előadóművésznek, ennek megfelelően közreműködő:
1) a hangszeres vagy énekes vagy más előadóművész – függetlenül attól, hogy a hangfelvétel elkészítésében szólistaként működött közre, vagy sem –, akinek a nevével az adott hangfelvétel a kereskedelmi forgalomban nem azonosítható;
2) az előadóművész, aki a 10 tagnál kisebb létszámú, közös néven szereplő együttes hangfelvételének elkészítésében közreműködött, de az együttesnek nem tagja;
3) az az előadóművész, aki 10 tagnál nagyobb létszámú, közös néven szereplő együttes tagja.

f) A "hangfelvétel eredeti változata" kifejezés a hangfelvételnek azt a (leg)korábban készített változatát jelenti, amelynek adatairól valamely azon szereplő előadóművész adatlapot nyújtott be az EJI-nek. Az eredeti változat megállapítása során nem vehető figyelembe a hangfelvételnek az a változata, amelyet eredetileg kifejezetten élő televíziós sugárzás során történő felhasználás céljából rögzítettek, majd ezt követően azt kereskedelmi forgalomba hoztak, ha a hangfelvételnek más változata is ismert.

g) A "rádió" kifejezés a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételt sugárzással vagy bármilyen más módon vagy eszközzel – nem ideértve a interaktív nyilvánossághoz közvetítést – nyilvánossághoz közvetítő felhasználót (pl. rádiót, televíziót) jelenti.

2. A jogdíjak felosztása a rádiós játszási listák alapján

2.1. A felosztási időszak

2.1.1. A felosztás – ha az Elnökség másként nem dönt – mindig egy adott naptári éven belül befizetett és számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjakra terjed ki (felosztási időszak). Ha a felosztási időszakról az Elnökség dönt, egy évnél hosszabb tartamú felosztási időszak csak kivételesen indokolt esetben határozható meg.

2.1.2. Ha a felosztás indokolatlan késedelmet szenvedne (különösen például a felhasznált hangfelvételek nagy száma vagy a rádió által felhasznált hangfelvételek feldolgozásának műfaji sajátosságokból következő munkaidőigénye miatt), az Elnökség döntése alapján egyes rádiók jogdíja a többi rádió jogdíjától időben elkülönítetten is felosztásra kerülhet. Ebben az esetben az elkülönítetten kezelt rádió által megfizetett jogdíj előadóművészek közötti felosztása is az általános szabályok szerint történik. A jelen pont alapján hozott elnökségi határozatról és annak indokolásáról előadóművészeket megfelelően tájékoztatni kell.

2.1.3. Ha a felosztás arányosságának megőrzése azt megkívánja (különösen például, ha egy rádió kiugróan magas, de késedelmesen megfizetett jogdíja az általános szabályok szerint kizárólag egy későbbi év játszási listái alapján kerülne felosztásra), az Elnökség úgy határozhat, hogy a rádió által megfizetett jogdíjat – függetlenül a megfizetésének időpontjától – azon időszak játszási listái alapján kell felosztani, amely után a jogdíjat megfizették. A jelen pont alapján hozott elnökségi határozatról és annak indokolásáról előadóművészeket megfelelően tájékoztatni kell.

2.2. A felosztás első lépcsője
A rádiók besorolása a felosztás szempontjából

2.2.1. A rádiókat a felosztás szempontjából két csoportba kell sorolni, az alábbiak szerint:

a) Az első csoportba az országos közszolgálati médiaszolgáltató, továbbá azon rádiók tartoznak, amelyeknek számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjbefizetése a felosztási időszakban – a jogdíjbizottság eltérő döntése hiányában – meghaladta az ötszázezer forintot. Nem minősülhet első csoportosnak az a rádió, amely játszási listáját nem nyújtotta be.

b) A második csoportba tartoznak mindazok a rádiók, amelyek az a) pont értelmében nem tartoznak az első csoportba.

c) Ha a felosztás arányosságának megőrzése azt megkívánja, így különösen az egyedi műsorszerkezet által indokolt (például kiemelkedően magas lejátszási számok, vagy máshol nem felhasznált műfajok) esetekben az Elnökség a megfizetett jogdíj összegétől függetlenül első csoportosnak minősítheti a rádiót, ha az a felhasznált hangfelvételekre vonatkozó játszási listáját az EJI rendelkezésére bocsátotta.

d) Ha a felhasználó több rádiót, illetve televíziót is üzemeltet, továbbá, ha a felhasználó által rendelkezésre bocsátott játszási listák, vagy az egyes rádiókban, illetve televíziókban végzett felhasználás után fizetett jogdíj az egyes csatornák között egyértelműen nem osztható meg, úgy az adott felhasználó által rendelkezésre bocsátott valamennyi játszási listát, illetve jogdíjat összevontan kell kezelni. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint közszolgálatinak minősülő felhasználó által megfizetett jogdíjak ötven százalékát – ha az erre vonatkozó adatok egyébként rendelkezésre állnak – a reklámbevételek arányában, ötven százalékát pedig a felhasznált hangfelvételek időtartama arányában kell megosztani az egyes csatornák között.

2.2.2. A felosztást az első csoportban rádiónként kell elvégezni: az adott rádió által adott naptári évben befizetett és számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjat kell szembeállítani az adott rádió által azonos naptári évben végzett felhasználás után szolgáltatott játszási listával. Azon első csoportos rádió jogdíját, amely játszási listáját határidőben nem, vagy nem közvetlenül feldolgozható elektronikus formátumban bocsátotta rendelkezésre a második csoportos rádiók jogdíjával együtt, azok játszási listáját figyelembe véve kell felosztani, ha a jogdíjbizottság megítélése szerint az arányos felosztáshoz szükséges játszási listák nem, vagy csak a felosztás aránytalan késedelemét okozva, illetve aránytalan költséggel szerezhetőek be a rádiótól. Ha a rádió játszási listáját csak késedelmesen bocsátotta rendelkezésre, a felosztást az adatszolgáltatást követő időszakban, de a késedelmesen rendelkezésre bocsátott játszási listák alapján kell elvégezni.

2.2.3. A felosztást a második csoportban összesítve kell elvégezni: az ebbe a csoportba tartozó rádiók által adott naptári évben befizetett és számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjakat összesítve kell szembeállítani az ebbe a csoportba tartozó rádiók által azonos naptári évben végzett felhasználás után szolgáltatott összesített játszási listákkal.

2.2.4. A felosztást akkor is meg kell kezdeni, ha a rádiók a jogdíjfizetési kötelezettségüknek csak részben tettek eleget. Az utólagosan behajtott jogdíjakat mindig a behajtást követő időszakban kell felosztani, és mindig abban a csoportban, amelyikbe az adott rádió a behajtást követő felosztási időszakban besorolható.

2.2.5. Meg kell kezdeni a felosztást akkor is, ha az első vagy a második csoportba tartozó rádiók a felosztási időszakon belül esedékes játszási listákat nem bocsátották teljes körűen rendelkezésre, de a jogdíjbizottság megítélése szerint a rádiók által már szolgáltatott játszási listákat – azok feldolgozása alapján - reprezentatívnak lehet tekinteni, és a befizetett jogdíjakat teljes körűen a már rendelkezésre álló játszási listák alapján lehet felosztani.

2.2.6. A felosztás során nem vehető figyelembe annak a második csoportos rádiónak a játszási listája, amelynek számviteli szempontból azévi bevételként nyilvántartott jogdíjbefizetése nem érte el – ha az Elnökség másként nem dönt – a 150.000 (azaz százötvenezer) forintot. Ebben az esetben az érintett rádió jogdíját a második csoportban feldolgozott összesített játszási listák alapján kell felosztani.

2.3. A felosztás második lépcsője
A jogdíjak felosztása a játszási listákon szereplő hangfelvételek között: az egy hangfelvételre eső jogdíj összegének megállapítása

2.3.1. A jogdíjat minden felosztási időszakban azok között a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek között kell felosztani, amelyek a játszási listákon szerepelnek. A felosztásban az a hangfelvétel vehet részt, amely a nyilvánossághoz közvetítésekor védelem alatt állt. Az egy hangfelvételre eső jogdíj összegét a hangfelvételek játszási listákon szereplő percideje – tényleges időtartama – szerint kell megállapítani, olyan kerekítéssel, hogy a percidő öttel mindig osztható legyen. Ha a játszási listán szereplő adatok szerint egy könnyűzenei műfajú előadás, vagy annak részlete egy percnél hosszabb, úgy a tényleges időtartamtól függetlenül a könnyűzenei műfajú előadást és annak részletét 5 perc hosszúságúnak kell tekinteni. Ugyancsak 5 perc hosszúságúnak kell tekinteni a hangfelvétel hosszát a felosztás során, ha a játszási listán szereplő adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a könnyűzenei műfajú előadás tényleges játszási hossza.

2.3.2. Ha a lejátszás tényleges időtartama nem állapítható meg, a hangfelvétel műfaja alapján az alábbi játszási hosszt kell figyelembe venni

Műfaj elnevezése

Hangfelvétel részletének vélelmezett hossza

Teljes hangfelvétel vélelmezett hossza

Próza

10 perc

20 perc

Rockopera

5 perc

120 perc

Musical

5 perc

120 perc

Magyar nóta

10 perc

10 perc

Népzene

10 perc

10 perc

Jazz

10 perc

10 perc

Opera

10 perc

120 perc

Operett

10 perc

120 perc

Komolyzene

10 perc

40 perc

2.3.3. A komolyzenei vagy zenedrámai hangfelvétel (opera, rockopera, operett, musical) önállóan felhasznált részlete nem önálló hangfelvételként, hanem az adott komolyzenei vagy zenedrámai hangfelvétel részleteként vesz részt a felosztásban, ha ennek ténye a játszási lista alapján egyértelműen megállapítható . Ha egy hangfelvétel több műfajba is besorolható, akkor azt a besorolást kell alkalmazni, amely az adott hangfelvételre nézve a besorolás szempontjából a legkedvezőbb. Ha adatok hiányában az adott hangfelvételnek a műfaja sem állapítható meg, akkor azt a 2. 3. 1. pont alapján a könnyűzenei műfajba kell besorolni.

2.3.4. Ha a kereskedelmi hangfelvétel valamely műsorszám, vagy előzetes főcímzenéjeként, kötő-, vége-, stáblista,stb. zenéjeként kerül felhasználásra ("használati zene"), minden tíz elhangzást kell egy elhangzásnak tekinteni. Egy műsorszámon belüli többszöri elhangzást ilyen minőségben egy elhangzásnak kell tekinteni. Az elhangzások számát a legközelebbi tízzel osztható számra felfelé kell kerekíteni. A használati zenét egyéb tekintetben a könnyűzenei műfajú hangfelvételekre (2.3.1. pont) vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. Arról, hogy valamely hangfelvétel használati zeneként került-e felhasználásra, a rendelkezésre álló adatok összessége, így különösen a játszási gyakoriság, az egyes lejátszások hosszát figyelembe véve kell meghatározni. Ha az adatokból más nem következik, a jogdíjfelosztás során használati zeneként kell figyelembe venni, ha az EJI rendelkezésére bocsátott játszási listák szerint egy felosztási időszakban egy hangfelvételt több mint 360 alkalommal, egyenként harminc másodpercnél rövidebb időtartamban használtak fel, függetlenül a hangfelvétel tényleges hosszától. Ha a hangfelvétel használati zeneként történő felhasználása a jelen felosztási szabályok alapján nem állapítható meg egyértelműen, a felhasználás besorolásáról a rendelkezésre álló adatok összességének mérlegelése alapján a jogdíjbizottság dönt..

2.3.5. A jogdíjakat az első és a második csoportba tartozó rádiók esetén is a fenti percidők alapján kell a játszási listákon szereplő hangfelvételek között megosztani.

2.3.6. A percidők fenti meghatározása kizárólag az egy hangfelvételre eső jogdíj összegének megállapítására szolgál. Az egyes műfajok között a felosztás szempontjából egyébként semmiféle megkülönböztetés nem tehető.

2.3.7. Egy hangfelvételnek az eredetitől eltérő változata (koncertfelvétel, újrakevert változat, stb.) a felosztás szempontjából csak akkor minősül attól eltérő hangfelvételnek, ha az azon szereplő előadóművészek összetétele is eltér az eredetitől. Nem kell az eredetitől eltérő hangfelvételként figyelembe venni azt a felvételt, amelyet második, harmadik, stb. ízben új albumon (válogatáslemez, "best of" kiadvány, "single" lemez, stb.), vagy új hordozón (például DVD) is forgalomba hoztak. Az eredetitől eltérő felvételként kell figyelembe venni azonban azt a hangfelvételt, amelyet az időben legkorábban forgalomba hozott és az EJI-nél regisztrált hangfelvétel alapján, de azt bármilyen szempontból átdolgozva, módosítva készítenek. Ha adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a hangfelvétel melyik változata került felhasználásra, akkor úgy kell tekinteni, hogy az eredeti változatot használták fel.

2.3.8. Más előadóművész rögzített előadása – vagy annak részlete – kizárólag az eredeti előadás elkészítése során közreműködő valamennyi előadóművész előzetes, írásbeli hozzájárulásával regisztrálható az eredeti változattól eltérő hangfelvételként. Az EJI felhívására a felhasznált előadás elkészítésében közreműködő előadóművészektől kapott írásos engedélyt az érintett előadóművész köteles az EJI-nek bemutatni, ennek elmaradása esetén – a jogosultság igazolásáig – a hangfelvétel regisztrációját meg kell tagadni, illetve a jogdíj kifizetését fel kell függeszteni. Az ily módon létrehozott felvételek után sem részesülhet olyan személy előadóművészi jogdíjban, aki nem nyújtott előadóművészi teljesítményt (például hangmérnök, zenei szerkesztő, vagy kizárólag ilyen tevékenységet végző DJ).

2.4. A felosztás harmadik lépcsője
Az egy hangfelvételre eső jogdíj felosztása a hangfelvételen szereplő előadóművészek között: az adatlapok benyújtása alapján figyelembe vehető előadóművészek köre

2.4.1. Az egy hangfelvételre eső jogdíj összegét a hangfelvételen szereplő előadóművészek között kell felosztani. A hangfelvétel elkészítésében közreműködő előadóművészek körének megállapítása során az érintett előadóművészek, vagy közös jogkezelő szervezetük által benyújtott hangfelvételi adatlapokat, a hangfelvétel előállítója által az EJI valamely díjszabásának végrehajtására kötött megállapodás alapján az EJI rendelkezésére bocsátott adatokat, továbbá az I. Rész 5.3. pontja szerinti nyilatkozatokat kell figyelembe venni.

2.4.2. A 2.4.1. pont szerinti adatokat a felosztás során minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az az érintett előadóművészi kör teljességét lefedi, ebből következően az egy hangfelvételre eső jogdíjat – tekintettel a II. Rész ("Rádiós játszási jogdíj") 2.5.2. pontjára is – mindig azon előadóművészek között kell teljes egészében felosztani, akik a hangfelvételi adatlapokat az említett határidőig az EJI rendelkezésére bocsátották, vagy akinek közreműködésére vonatkozó adatszolgáltatást a hangfelvétel előállítója az említett határidőig az EJI részére teljesítette. Az előző mondattól eltérően, ha egy hangfelvétel vonatkozásában egyetlen vezető előadóra sem jelentettek be igényt, úgy részükre a hangfelvételre eső jogdíj 40%-át kell elkülöníteni, mely jogdíj kezelésére az ismeretlen, illetve ismeretlen helyen tartózkodó előadóművészek jogdíjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

2.5. A felosztás negyedik lépcsője
Az egy hangfelvételre eső jogdíj felosztása a hangfelvételen szereplő előadóművészek között: a kifizetendő jogdíj összegének megállapítása

2.5.1. Az egy hangfelvételre eső jogdíj összegét a benyújtott hangfelvételi adatlapokon szereplő előadóművészek között először az alábbi pontrendszer alapján kell felosztani (első felosztási kulcs):

a) A hangfelvételen szereplő vezető előadóművész 5 pontot, a közreműködő 1 pontot kap.

b) Sem a vezető előadóművészek, sem pedig a közreműködők pontszámát nem érinti, ha az előadóművész a hangfelvételen több minőségben is szerepel (pl. egyidejűleg hangszeres szólistaként és vokalistaként is), a vezető előadóművész ilyen esetben is változatlanul 5 pontot, a közreműködő pedig 1 pontot kap.

2.5.2. A pontszámok szerint történő felosztási arány megállapítását követően érvényesíteni kell az alábbi százalékos megosztási arányokat is (második felosztási kulcs):

a) A közreműködők részesedése – az alábbi kivétellel - együttesen nem lehet kevesebb, mint az egy hangfelvételre eső jogdíj 30 százaléka és nem haladhatja meg annak 60 százalékát, függetlenül attól, hogy a hangfelvétellel kapcsolatban vezető előadóművész jelentett-e be igényt, vagy sem. Abban az esetben azonban, ha a hangfelvételen szereplő vezető előadóművészek száma három vagy annál kevesebb, és a közreműködők száma az ötvenet eléri, vagy meghaladja, a közreműködők részesedése együttesen nem lehet kevesebb, mint az egy hangfelvételre eső jogdíj 75 százaléka.

b) Egy közreműködő előadóművész részesedése nem haladhatja meg egy vezető előadóművész részesedésének 20 százalékát.

c) Abban az esetben, ha a II. Rész ("Rádiós játszási jogdíj") 1. e) pont szerint a hangfelvételen szereplő együttes tagjait – az együttes létszámára tekintettel – közreműködőnek kell tekinteni és a hangfelvételen vezető előadóművész nem szerepel, az erre a hangfelvételre eső jogdíj 100 százaléka a közreműködőket illeti.

2.5.3. Abban a rendkívüli esetben, ha adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a hangfelvételen szereplő előadóművészek közül kit kell vezető előadóművésznek, illetve közreműködőnek tekinteni, akkor minden előadóművészt vezető előadóművésznek kell tekinteni, és a jogdíjat közöttük ennek megfelelően, egyenlő arányban kell felosztani.

2.6. A felosztás ötödik lépcsője
Az előadóművész vagy az előadóművész tartózkodási helyének ismeretlensége miatt nem kifizethető jogdíjak kezelése

2.6.1. Az EJI
a) azon hangfelvételekre eső jogdíjak vonatkozásában, melyre az I. Rész 2. 3. pontjában meghatározott eljárással egyetlen előadóművész sem nyújtott be adatlapot, a hangfelvételre eső jogdíj egésze vonatkozásában, továbbá
b) azon hangfelvétel vezető előadóművészére eső jogdíj vonatkozásában, amely hangfelvétellel összefüggésben – az I. Rész 2. 3. pontjában meghatározott eljárással – egyetlen vezető előadóművész sem jelentett be igényt, a hangfelvételre eső jogdíj negyven százaléka vonatkozásában
lefolytatja az I. Rész 5.1. – 5.3. pontjai szerinti eljárást.

Utoljára frissítve: 2023. május 31. napján

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2024
03/
26

Külföldről beszedett jogdíjak felosztása

2024
07/
04

Jogdíjkifizetés (Hangfelvételek felhasználása és külföldi jogdíjak) / Payout for sound recordings

2024
08/
23

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2024
09/
26

Jogdíjkifizetés (Audiovizuális és online jogdíjak) / Payout for audiovisual and online royalties

2024
10/
31

Regisztrációs határidő (jogosultkutatás) / Deadline for registration (rightholder research)

2025
02/
28

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje / Deadline for registration of sound recording forms