Közterhekről egyszerűen

Hiánypótló összefoglalót készítettünk

Napjainkban sem könnyű eligazodni a folyamatosan változó adószabályok dzsungelében, ezért mindenkinek hasznos lehet egy közérthető összefoglaló az előadóművészeknél tipikus vállalkozási formák adózásának előnyeiről és hátrányairól.

Egy-egy adófajta előnyeit és hátrányait elsősorban a várható jövedelem (bevétel) nagysága, összetétele, szerkezete alapján mértük fel. Ennek oka, hogy kifejezetten az előadóművészekre szabott, választható adófajta – az "ekho" kivételével – nincs, így az előnyöket és hátrányokat nem lehet jól megítélni kizárólag a végzett tevékenység alapján.

A tájékoztatót az áttekinthetőség érdekében a következő fejezetekre tagoltuk

  1. Kötelező alapismeretek az adókról és az adózásról
  2. Az előadóművészek által preferált jövedelemadó-fajták bemutatása
  3. Tudnivalók a társadalombiztosítási járulékfizetésről
  4. Tudnivalók az általános forgalmi adóról (áfa)

Fontos: a tájékoztató a 2021. júniusi állapotot tükrözi. A szabályok változása esetén összeállításunkat frissítjük!

  1. Előadóművészi alapismeretek az adókról és az adózásról
    1. Az adófajták csoportosítása az adóztatás tárgya szerint: közvetlen és közvetett adók

Közvetlen (egyenes, direkt) adók azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmekhez kapcsolódnak. Ilyen adók leginkább a magánszemélyek jövedelemadója és a társasági adó. Az egyenes adóknál az adófizető és az adóterhet viselő személy (szervezet) azonos: az adóalany a saját jövedelméből, bevételéből fizeti az adót.

A közvetett (indirekt) adók termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, pontosabban az áruk árát és a szolgáltatások díját, forgalmát, fogyasztását terhelik, ezáltal csak "közvetve" hárulnak a személyekre. Az indirekt adóknál más az adóalany, az adófizető és más az a személy, akit az adó ténylegesen terhel, mert az adóalany az általa befizetett adót (például az általános forgalmi adót) áthárítja a vevőre (a fogyasztóra) az eladott áru árában vagy a végzett szolgáltatások díjában. A közvetett adók tehát a termék felhasználóját, a szolgáltatás igénybevevőjét terhelik, tehát szándékolt adóáthárítás történik. Az adókedvezmények az indirekt adóknál is komoly szerepet kapnak (pl. a könyvek 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcsa).

    1. Az adófajták csoportosítása az adóalanyok szerint

A gyakorlatban csoportosítják az adókat alanyaik szerint is. Az adók alanyai lehetnek természetes és jogi személyek. Egy-egy adókötelezettség (például az áfa) ugyanakkor vonatkozhat mindkét személyre, és így ez a csoportosítás nem abszolút érvényű. A jövedelemadók alanyai szerint ugyanakkor megkülönböztethetők a természetes személyek és a szervezetek jövedelemadói.

    1. Jövedelemadó fajták vállalkozó előadóművész esetén

Ha az előadóművész egyéni vállalkozó, akkor a következő jövedelemadózási lehetőségek közül választhat:

  • a tételes költség-elszámolás ("vállalkozói szja"),
  • az átalányadózás,
  • egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás ("ekho"),
  • kisadózó vállalkozások tételes adója ("kata").

Ha az előadóművész társasági formában (például betéti társaság, közkereseti társaság vagy kft. formájában) végzi a tevékenységet, akkor – a rájuk vonatkozó egyéb feltételek teljesülése esetén – az alábbi jövedelemadózási lehetőségek közül választhat:

  • kisadózó vállalkozások tételes adója ("kata"),
  • társasági adó ("Tao"),
  • kisvállalati adó (kiva).
    1. Jövedelemadózás munkaviszonyban álló, vagy más, vállalkozónak nem minősülő előadóművész esetén

Az előadóművészt munkaviszony keretében is foglalkoztathatják. Ebben az esetben a munkáltató az általános szja-szabályok szerint állapítja meg és vonja le a közterheket.  Az előadóművész munkavállaló személyijövedelemadó-bevallási tervezetét az előző évben megszerzett jövedelmekről a munkáltatók (kifizetők) adatszolgáltatásai alapján külön kérés nélkül készíti el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Saját adóbevallási tervezetét minden év március 15-étől, ügyfélkapus bejelentkezést követően bárki megnézheti, elektronikusan a NAV eSZJA oldalán.

Nem gyakori, de előfordul, hogy az előadóművész adószámos magánszemélyként szerződjön (megbízási szerződéssel), mely esetben a tevékenysége önálló tevékenységnek minősül, és mint olyan, az erre vonatkozó szabályok szerint adózza le a képződött jövedelmét (szabadfoglalkozású jövedelemadózás).

    1. Röviden a társadalombiztosítási járulékról

A társadalombiztosítási járulék (TB-járulék) nem adó, hanem az egészséggel és a munkavégzéssel kapcsolatos társadalmi kockázatok (betegség, öregség) közösen viselt költsége, amelyet a társadalombiztosítási ellátások (például a nyugdíj és az egészségügyi ellátás) fejében kell megfizetni, többnyire minden jövedelem, illetve bevétel után. Az adókat és a társadalombiztosítási járulékot együtt szokták közterheknek vagy közteherviselésnek is nevezni.

  1. Jövedelemadó fajták vállalkozó előadóművész esetén

Jelmagyarázat:


  előny
 hátrány
erre figyelni kell

    1. A tételes költségelszámolás szerinti jövedelemadózás

Irányadó jogszabály

Személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény)

Akik választhatják

egyéni vállalkozó, szja törvény szerint adózó magánszemélyek

Legfőbb jellemzői

A jövedelem megállapítása: az egyéni vállalkozó bevételei (árbevétele) és – költségszámlák alapján valamint az szja törvény szerint számlák nélkül elszámolható – költségeinek különbözete. Az előadóművész legfőbb bevétele az előadóművészi tevékenységéből származó árbevétel.
Költségként számolhatja el főként:
- a vállalkozói kivétet (ez a munkabérhez hasonló havi fix jövedelem felvétele a vállalkozásból);
- a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat (például a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadást, valamint a művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlása);
- a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását.
Az szja törvény 11. számú melléklete  tartalmazza a vállalkozói jövedelemszámítás során jellemzően felmerülő és elszámolható költségeket.

Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében

A vállalkozói kivét
- 15 %-a személyi jövedelemadó,
- 18,5 %-a társadalombiztosítási járulék,
- 15,5 %-a szociális hozzájárulási adó.

Előnye/hátránya

 Az egyéni vállalkozónak havonta adó- és járulékbevallást kell benyújtania (’58 NAV bevalláson), amelyben a "vállalkozói kivét" alapján, de legalább az szja törvény szerinti adó- és járulékminimumok összegét be kell vallania. (A minimum járulék alapja a mindenkori minimálbér.)
 A költség-elszámolás összetettsége és évenkénti változásai miatt a nyilvántartások (naplófőkönyv, pénztárkönyv, havonta adó- és járulékbevallás stb.) vezetése komolyabb szakértelmet igényel (könyvelő bevonása).

Akiknek ajánlott

A magas költséghányaddal dolgozó - főállású és kiegészítő tevékenységet folytató - egyéni vállalkozóknak ajánlott, ezért előadóművészeknél kevésbé gyakori.

Egyéni vállalkozók szja-szerinti átalányadózása

Irányadó jogszabály

Személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény)

Akik választhatják

Egyéni vállalkozó előadóművészek választhatják évi 15 millió Ft-ot nem meghaladó árbevétel esetén, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétel a 100 millió forintot nem haladta meg.

Legfőbb jellemzői

Az átalányadó alapját a tevékenységek szerint elkülönítetten nyilvántartott bevételekből - előadóművészek esetében 40% költséghányad levonásával - kell megállapítani, amely egyúttal az szja, a tb-járulék és a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja is lesz.

Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében

Az átalányban meghatározott, kiszámított jövedelem
- 15%-a személyi jövedelemadó,
- 18,5%-a társadalombiztosítási járulék,
- 15,5%-a szociális hozzájárulási adó.

Előnye/hátránya

  A költségekről nem kell nyilvántartást vezetni (nem is számolhat el költséget); az szja törvény szerinti költséghányad alapján kalkulálja jövedelmét (előadóművészek esetében 40% költség, 60% jövedelem).
 A saját maga után és munkavállalói után fizetendő adókat és járulékokat meg kell fizetni.
  Meghatározott árbevétel (évi 15 millió / 100 millió forint) felett egyéni vállalkozó ezt az adózási lehetőséget nem választhatja.

Akiknek ajánlott

Annak a főállású egyéni vállalkozó előadóművésznek javasolható, aki a bevételét az átalánnyal nagyobb mértékben tudja csökkenteni, mint a tételes költségelszámolással (számlával igazolt költségei a bevétele 40%-a alatt marad) és egy vagy több partnere felé évi 3 millió forintot jelentősen meghaladó bevételt számláz ki. (11 millió forintot meghaladó évközi bevétel esetén a tételes költségelszámolás szerinti jövedelemadózás kedvezőbb lehet.) Az átalányadózás (40%-os költséghányad alkalmazása mellett) jó megoldás lehet akkor is, ha fennáll a katá-ból való kilépés kényszere. A vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) és az átalányadózás 40% költséghányad alkalmazásával kb. azonos adóterhelést jelenthet az előadóművész számára. 11 millió forint bevétel alatt viszont kedvezőbb lehet az átalányadó.

Adószámos magánszemélyek adózása

Irányadó adójogszabály

Személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény)

Akik választhatják

Egyéni vagy társas vállalkozói státusszal nem rendelkező magánszemély, akinek előadóművészi tevékenysége önálló tevékenységnek minősül. (Az adószámot a ’T101-es nyomtatványon kell kérni az adóhatóságtól.)

Legfőbb jellemzői

Az adóköteles jövedelem két módon határozható meg:
- 10%-os költséghányad alkalmazásával, vagy
- tételes költségelszámolással.
A 10%-os költségelszámolás lényege, hogy a bevételből igazolás nélkül elszámolható költségként annak 10%-a, tehát a bevétel 90%-a adóköteles. Ez esetben nem kell gyűjteni a számlákat, bizonylatokat, hanem a 10% elismert költségnek tekinthető, szemben a tételes költségelszámolással, ami alkalmazása esetén a jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a bevételből levonjuk a bizonylatokkal igazolt, költségként elszámolható tételeket. Adószámos magánszemély esetén is vizsgálandó az áfa-alanyiság, mert az egyes adójogszabályok ugyanúgy vonatkozhatnak rá is.

Fizetendő adók és járulékok

Mind a 10%-os költséghányad, mind a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a fizetendő szja a jövedelem 15%-a. A fizetendő adót csökkenthetik az szja-törvény alapján igénybe vehető kedvezmények.
Ha nem magánszemélynek, hanem kifizetőnek számlázunk, a kifizető köteles az adóelőleg levonására, bevallására és befizetésére, amelyről igazolást kell adnia a magánszemélynek.

Előnye/hátránya

  Egyéb kereső foglalkozás mellett, alkalomszerűen folytatni tervezett előadóművészi tevékenységre választható.
  Év közben is fennáll a személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség. Kifizető felé történő számlázás esetén a kifizető levonja, bevallja és befizeti az szja-előleget. Amennyiben viszont magánszemély felé (vagy magánszemély felé is) kerül számla kiállításra, úgy az adott negyedévben képződött jövedelmet meg kell határozni és a negyedévet követő hó 12-ig adó-előleget kell fizetni (április, július, október és január 12-ig).
  Az szja tv. 5. számú mellékletében meghatározottak szerint alap- és részletező nyilvántartás-vezetése is kötelező.

Akiknek ajánlott

Annak a magánszemélynek javasolható, aki előadóművészi tevékenységét nem üzletszerűen és rendszeresen, hanem alkalomszerűen kívánja folytatni.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

Irányadó adójogszabály

egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho-törvény)

Akik választhatják

Az Ekho-törvényben felsorolt előadóművészi (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, stb.) foglalkozásnak megfelelő tevékenységet folytató magánszemély, ha jövedelme külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben az évi 60 millió forintot. További feltétele, hogy munkaviszony mellett ekho-s jövedelem akkor vehető fel, ha az adott hónapban legalább a minimálbér után az adózó az általános szabályok szerint megfizette az szja-t és a TB-járulékot.

Legfőbb jellemzői

Az ekho alapja az ekho-s bevétel, csökkentve az általános forgalmi adóval (ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett).

Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében

A magánszemély által fizetett ekho mértéke az adóalap 15%-a. A kifizető az ekho-alap összege után 15,5 % ekho-t fizet, amely magában foglalja a foglalkoztatót terhelő szociális hozzájárulási adót, és emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.

Előnye/hátránya

  Viszonylag alacsony, fix összegű az adókulcs és szükségtelen a költségelszámolás.
Kiváltja az szja-t, a TB-járulékot és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót (szocho-t).
 Ha az ekhot választó előadóművész foglalkozását munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti.
  Az ekho megfizetésével nem lehet jogosultságot szerezni a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például gyed, táppénz).

Akiknek ajánlott

Az Ekho-törvényben felsorolt foglalkozásnak megfelelő tevékenységet folytató előadóművészek közül azoknak ajánlható, akik az ekho-s bevétel mellett rendelkeznek olyan jövedelemmel is, amely után legalább a minimálbérnek megfelelően az adózó az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket (az szja-t és a TB-járulékot).

Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

Irányadó adójogszabály

kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.)

Akik választhatják

Egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság formájában tevékenykedő előadóművész választhatja, tehát kft. formájában tevékenykedő előadóművészek nem.

Legfőbb jellemzői

Havi fix összegű tételes adózás, amelynek megfizetése kiváltja az szja-t, a társasági adót, a szocho-t és a TB-járulékokat (a szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, egészségügyi szolgáltatási járulékot). A helyi iparűzési adót és az iparkamara tagsági díját viszont meg kell fizetni.

Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében

12 millió forint/év bevételig 50.000 forint (főállásúnak nem minősülő kisadózónak havi 25.000 forint). Választható 75.000 forint tételes adó minden megkezdett naptári hónapra, így a kisadózó magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhet jogosultságot. Az évi 12 millió forint feletti bevételt, valamint az egyazon belföldi partnertől származó 3 millió forintot meghaladó bevételt 40% "különbözeti adó" terheli.

Előnye/hátránya

 Évi 12 millió forint bevétel alatt választható az alanyi ÁFA-mentesség.
  A kiadózó vállalkozás csupán egy nyomtatvány (’KATA’) benyújtására kötelezett a bevételéről az adóévet követő év február 25-ig. A főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.
  Ha az adózó egyazon belföldi partnerétől nettó 3 millió forintot meghaladó bevételre tesz szert, akkor a 3 millió forint feletti rész után a belföldi kifizetőt 40% különadó megfizetése terheli. (A Katv. meghatározza azokat a feltéteket, amelyek közül legalább kettőnek érvényesülnie kell, hogy a jogviszony ne minősüljön törvénytelen bújtatott foglalkozásnak. Előadóművész esetében leginkább szóba jöhető feltétel az, hogy a megrendelő nem adhat utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat ne a megrendelő bocsássa a kisadózó rendelkezésére, továbbá a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.)

Akiknek ajánlott

A magas hozzáadott érték mellett kevés elszámolható költséggel rendelkező, évi 12 millió forintot nem meghaladó bevételt több kifizetőtől realizáló előadóművészek számára, ha a bevétel egy kifizetőtől se haladja meg az évi 3 millió forintot.

Társasági adó (Tao)

Irányadó adójogszabály

társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény)

Akik választhatják

Azok az előadóművészek választhatják, akik gazdasági társasági (leginkább korlátolt felelősségű társasági) formában kívánják végezni tevékenységüket.

Legfőbb jellemzői

A Tao alapja az adózás előtti eredmény. Az adó összegét növelik a Tao-törvényben meghatározott korrekciós tételek, illetve csökkentik az adókedvezmények.

Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében

A Tao mértéke az adóalap 9%-a. Ez a számított társasági adó, amelyet – a feltételek fennállása esetén – az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója. A számított adó, legfeljebb annak 80%-áig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70%-áig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.
Az adózónak fő szabály szerint az éves adóbevallással egyidejűleg adóelőleget kell bevallania az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra.

Előnye/hátránya

  Alacsony, 2017 óta változatlan mértékű az adókulcs, és széleskörű az elszámolható költségek és az igénybe vehető adókedvezmények lehetősége. Például az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az adóévben jogdíj címén kapott bevétel 50 százalékával. Az adózás előtti nyereség e tétellel legfeljebb a felére csökkenthető.
  A költségelszámolás összetett feladat, és a különböző nyilvántartások (kettős könyvvitel) vezetése komolyabb szakértelmet (könyvelő bevonása) kíván.

Akiknek ajánlott

Elsősorban az alacsony hozzáadott érték mellett magas elszámolható költséggel rendelkező gazdasági társaságok számára javasolható, ezért főtevékenységként előadó-művészeti tevékenység folytatására nem optimális választás. Kifejezetten előnyös választás lehet viszont filmgyártási tevékenység folytatására, nem beszélve a filmgyártó vállalkozások részére nyújtott társasági adóalap-kedvezményről.

Kisvállalati adó (kiva)

Irányadó adójogszabály

kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.)

Akik választhatják

Azok az előadóművészek választhatják, akik gazdasági társasági (leginkább betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társasági) formában kívánják végezni tevékenységüket.

Legfőbb jellemzői

Csak akkor választható, ha az adózó alkalmazotti létszáma nem haladja meg az 50 főt, és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot. Megfizetése kiváltja a TAO-t, a szocho-t és a szakképzési hozzájárulást.

Fizetendő adók és járulékok főállású adózó esetében

A kiva mértéke az adóalap 11%-a.
A kivát választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. A kivát választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni. vagyis nincs havi adóelőleg-fizetési kötelezettségük.

Előnye/hátránya

  Az adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, így a személyi jellegű kifizetéseket 19% helyett csak11% adó terheli.
  Csak egy szűk vállalkozói kör számára érdemes választani, konkrétan azoknak, akiknek a költségei nagy részét az alkalmazottak bére jelenti, illetve ha cég a közeljövőben nagy növekedés előtt áll.

Akiknek ajánlott

Elsősorban a tartósan 50 főt nem meghaladó alkalmazottat foglalkoztató és évi 3 milliárd forintot nem meghaladó bevételt realizáló középvállalkozások számára, ha a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, továbbá a cég növekedése (a nyereség visszaforgatása) az elsődleges cél. Mindezekből következően, előadó-művészeti tevékenység folytatására nem optimális választás.

Társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmében a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvadt az egységes társadalombiztosítási járulékba. Mértéke 18,5%.

2019. január 1-jétől került összevonásra a szociális hozzájárulási adó (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho). A kettő ötvözetéből született meg a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.). Mértéke 2020. július 1-jétől 15,5%.

A nem biztosított személyek egészségügyi szolgáltatási járuléka 2021-ben havi 8.000 forint, a napi összege 270 forint.

a választott adófajta

a fizetendő TB-járulékok fajtái és mértéke

tételes költségelszámolás szerinti jövedelemadózás

Személyes munkavégzésre tekintettel a vállalkozásból kivett összeg (de legalább a minimálbér összege után)
18,5% TB járulék,
15,5% szociális hozzájárulási adó.

szja-szerinti átalányadózás

Személyes munkavégzésre tekintettel az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem (de legalább a minimálbér összege után)
18,5% TB járulék,
15,5% szociális hozzájárulási adó.

Adószámos magánszemély

Ha nem válik biztosítottá az adószámos magánszemély, akkor
- a kifizető által fizetendő 15,5% szociális hozzájárulási adó. Ha biztosítottá válik az adószámos magánszemély, akkor
- a biztosított által fizetendő 18,5% TB járulék,
a kifizető által fizetendő 15,5% szociális hozzájárulási adó.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

Az ekho megfizetése kiváltja a TB-járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.

Kisadózó vállalkozások tételes adózása (kata)

A kata megfizetése kiváltja a TB-járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.

Társasági adózás (Tao)

Személyes munkavégzésre tekintettel a vállalkozásból kivett összeg, de legalább a minimálbér (2021-ben 167.400 forint) összege után
- 18,5% TB járulék,
- 15,5% szociális hozzájárulási adó.

Kisvállalati adózás (kiva)

Személyes munkavégzésre tekintettel a vállalkozásból kivett összeg – de legalább a minimálbér (2021-ben 167.400 forint) összege után – 18,5% TB járulék fizetendő. A kiva megfizetésével az adóalany mentesül a 15,5%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

Általános forgalmi adó (áfa)

Az általános forgalmi adó (áfa) olyan adó, amelyet a vállalkozók a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék, illetve a szolgáltatás végső felhasználója viseli. Az áfát a belföldön végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell megfizetni. Szolgáltatásnyújtásnak minősül az előadó-művészet tevékenység (TEÁOR 9001) és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002).

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-törvény) szerint 2012-től az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 27%-a, a kedvezményes áfa-kulcsok pedig 5%, illetve 18%. Az előadó-művészet tevékenység és az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység áfa-kulcsa 27%.

5%-os kulcs alá tartozik az előadóművész személyes közreműködésével

  1. vendéglátás keretében, üzletben,
  2. nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény, baráti rendezvény keretében, zárt körben, vagy
  3. belépődíj nélkül tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, közösségi rendezvényeken

nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatás.

18%-os kulcs alá tartozik a külön jogszabályban meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás.

Az alanyi áfa-mentes értékhatára 2021-ben is 12 millió forint. Az alanyi adómentességet az előadóművész vállalkozó akkor választhatja az adott naptári évre, ha

  • gazdasági céllal belföldön telepedett le, valamit
  • az előző évi tényleges és az adott évi várható összes szolgáltatásnyújtás ellenértékének éves szinten göngyölített összege a 12 millió forint értékhatárt nem éri el.

Az áfázás alól az előadóművésznek három kivétel lehetséges:

  • ha az áfa-körbe bejelentkező az alanyi adómentességet választotta,
  • ha ezt a kifizető adóalany (például közös jogkezelő szervezet) helyette átvállalja,
  • ha az előadóművész a munkaviszony mellett egyedi vagy állandó megbízási, illetve felhasználási szerződés alapján folyóiratokban, könyvekben publikál, tanfolyamokon oktat, konferenciákon előad, stb. Nem minősül ugyanis áfa-alanyiságot megalapozó önálló gazdasági tevékenységnek, ha a művész a munkát olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) által évente közzétett díjszabások kimondják, hogy az abban meghatározott jogdíjak az áfát nem tartalmazzák és azt a mindenkor hatályos Áfa-törvény szerinti általános forgalmi adó terheli. A díjközleményekben meghatározott díjtételek tehát mindig nettó összegként értendők, amelyhez 27%-os áfát hozzá kell számítani.

Összegzés

Arra az alapkérdésre, hogy az itt bemutatott hétféle jövedelemadózási forma közül az előadóművész vállalkozások számára melyik a legkedvezőbb, a legelőnyösebb, nem lehet egyértelmű választ adni. Ennek a magyarázata az, hogy – bár megpróbáltuk – nem könnyű a választható adónemeket rangsorolni: mindegyiknek más a logikája, az adóalap megállapításának metódusa és a számított adó mértéke.

Természetesen minden kezdő és tapasztalt vállalkozó – némi könyvelői vagy adótanácsadói segítséggel – viszonylag könnyen kiszámolhatja, kikalkulálhatja, hogy neki konkrétan melyik adófajta éri meg (erre léteznek különböző adókalkulátorok). Fel kell hívnunk azonban a figyelmet a meggondolatlan váltás veszélyeire is, mivel az esetleges rossz döntés évekre "bebetonozhatja" a vállalkozást egy kedvezőtlenebb státuszba.

Az mindenesetre kijelenthető, hogy 2021-től az adóterhelés nagyjából azonos mindegyik adónemnél: 30-35% körül mozog azonos bevétellel, költségekkel, stb. számolva.

A kata 2021. évtől hatályos megszigorítása következtében ez az adónem is elvesztette korábbi vonzerejét, ha az előadóművész vállalkozó egyazon partnerétől realizál évi 5-6 millió Ft-nál magasabb bevételt. A kalkulációs számítások azt mutatják, hogy évi 5-6 millió Ft-ig megéri a katán belül maradni és csak jóval afeletti bevételek esetén érdemes megfontolni a váltást. Ami biztonsággal kijelenthető: a kata továbbra is előnyös azoknak a vállalkozásoknak (előadóművészeknek, zenészeknek, technikusoknak), akik nem egy helyről, hanem több kifizetőtől realizálnak bevételt akként, hogy egyik kifizetőnél sem lépik túl az évi 3 millió Ft-ot és az összbevétele a vállalkozásnak nem haladja meg az évi 12 millió Ft-ot.

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2021
03/
01

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje

2021
04/
29

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak és 2020. évi jogosultkutatás eredménye)

2021
07/
30

Jogdíjkifizetés (2020. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2021
08/
02

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2021
10/
11

Jogdíjkifizetés (2020. évi audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)

2021
11/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)