A vis maior szabályainak alkalmazhatósága a veszélyhelyzet idején

A Magyar Kormány két alkalommal rendelt el 2020-ban veszélyhelyzetet Magyarországon a koronavírus járvány miatt. Az első ilyen időszak 2020. március 11-től 2020. június 18. napjáig tartott, a másodikat pedig november 4. napján hirdette ki a Kormány. A veszélyhelyzet alatt kihirdetett új jogszabályok, intézkedések alapvetően változtatják meg az előadóművészek fellépéseire megkötött szerződések teljesíthetőségét.

Tekinthető-e a koronavírus járvány vis maior helyzetnek, vagyis mentesülhetnek-e a szerződő felek erre hivatkozással a szerződések nem teljesítése miatti felelősség alól?

A polgári jog általános szabályai szerint a szerződő felek alapvető kötelezettsége, hogy a megállapodásban foglaltaknak eleget tegyenek ezért, ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit, az szerződésszegésnek minősül. Ha viszont a szerződésszegő fél bizonyítja, hogy ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény, azaz ún. vis maior okozta a szerződésszegését, akkor nem felel a szerződésszegéssel a másik félnek okozott esetleges károkért. A vis maior tehát nem más, mint a felek ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény.

A kérdést tehát elsőként abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy az érintett megállapodást a felek (pl. a klub és az előadóművész vagy az előadók képviseletében a management) a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően, vagy azt követően (annak fennállta alatt) kötötték-e.

A veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően megkötött megállapodások

A veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően (tehát 2020. március 11. előtt, vagy 2020. június 18. és november 4. között) megkötött megállapodások esetében a járványhelyzet és az annak elhárítását célzó kormányzati intézkedések a szerződés teljesíthetetlensége esetén vis maiornak minősülhetnek.

Ha a vis maior nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését (például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani, klasszikus példa erre a meghatározott időpontra szervezett rendezvények esete, amelyek teljesítése a rendezvénytilalom miatt nem lehetséges), akkor a szerződés - teljesítés nélkül - megszűnik. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás ellenértékét meg kell fizetni, a nem teljesített szolgáltatások ellenértéke pedig visszajár. Ez utóbbi körbe tartozik például az előadás előtt megfizetett előleg

Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha:
- a teljesítés késedelme, vagy lehetetlenülése a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,
- következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és
- az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

Éppen ezért esetről esetre kell megvizsgálni és mérlegelni azt, hogy melyik az az időpont, amikortól a szerződést kötő feleknek már alappal kellett számolniuk a vírus terjedésének következményeivel. Időben minél rövidebb idő telt el a szerződés megkötése és a második veszélyhelyzet kihirdetése (2020. november 4.), annál kevésbé lehet arra hivatkozni, hogy nem volt előre kalkulálható az újabb korlátozás.

A vírus miatti veszélyhelyzet kihirdetését követően megkötött megállapodások esetében

A veszélyhelyzet kihirdetését követően kötött szerződések esetében nem tekinthetőek vis maiornak a koronavírus-járvány okozta korlátozások, mivel ebben az esetben a szerződés megkötésének időpontjában a feleknek már számolniuk kellett a járványhelyzet miatti tilalmakkal, a teljesítést is érintő nehézségekkel.

Éppen ezért a járványhelyzet alatt kötött megállapodásokban érdemes megállapodni a felek felelősségével kapcsolatban arra az esetre, ha valamely közegészségügyi-járványügyi intézkedés miatt a szerződés esetlegesen nem teljesíthető.

Utoljára frissítve: 2020. november 10.

Ez a tájékoztató a feltöltése napján hatályos jogszabályok alapján irányadó általános szabályokat tartalmazza, egyedi jogviták eldöntésére nem alkalmas. Egyedi ügyekben kérjük vegye igénybe az EJI jogsegélyszolgálatát, vagy forduljon ügyvédhez. A tájékoztató a feltöltésének napja óta esetleg elvégzett jogszabályváltozásokat nem tartalmazza, azokra nem utal, ezért, ha hosszabb idő telt el a tájékoztató publikálása óta, a cikkben megtalálható egyes információk elavulhattak.

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2024
03/
26

Külföldről beszedett jogdíjak felosztása

2024
07/
04

Jogdíjkifizetés (Hangfelvételek felhasználása és külföldi jogdíjak) / Payout for sound recordings

2024
08/
23

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2024
09/
26

Jogdíjkifizetés (Audiovizuális és online jogdíjak) / Payout for audiovisual and online royalties

2024
10/
31

Regisztrációs határidő (jogosultkutatás) / Deadline for registration (rightholder research)

2025
02/
28

Hangfelvételi adatlapok regisztrációs határideje / Deadline for registration of sound recording forms