Kisadózók tételes adója (KATA) és Kisvállalati adó (KIVA)

1. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény 2020. január 1-jével hatályon kívül helyezte az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt (Eva tv.), ezáltal evát utoljára 2019. adóévre lehetett választani, 2020-tól pedig teljesen megszűnik az evázás szerinti adózás lehetősége.

A nyilvántartott evás vállalkozások 2019 szeptemberében levelet kaptak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), amelyben az adóhatóság részletes tájékoztatást adott az eva megszűnésével összefüggő átállásról. A megszűnés utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni az adóévi várható eva és a megfizetett előlegek különbözetét (feltöltés). Ezt követően el kell számolnia az evával. Az elszámolás különbözik attól függően, hogy a vállalkozás az Eva tv. hatálya alatt alanya volt a számvitelről szóló 2000. C. törvénynek (Szt.), vagy nem volt alanya. Az elszámolás során meg kell állapítani az adóévi evát, és az adóévi eva, a megfizetett előlegek, és a megfizetett feltöltés különbözetét, amelyet a bevalláskor kell rendezni. 

A kettős könyvvitelt vezető evás társas vállalkozás adóalapját megszűnéskor is úgy kell megállapítani, mint folyamatos működés esetén. A bevételi nyilvántartást vezető (Szt. hatálya alá nem tartozó) társas vállalkozás adóalapjába – folyamatos működés során alkalmazandó tételek mellett – figyelembe kell venni az eva-adóalany által kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig meg nem szerzett, illetve bevételnek nem minősülő összegeket is.

Azok a vállalkozások, amelyek nem reagáltak – vagyis a 2019. december 31-éig nem kezdeményezték az adózási forma megváltoztatását – automatikusan az általános szabályok szerint adóznak. Ez azt jelenti, hogy automatikusan besorolják őket vagy a személyi jövedelemadó alá, vagy a társasági adó alá:

- az evás egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó (Szja) alanyává, azaz tételes költség elszámolású vállalkozói Szja (9 százalékos adómérték) alannyá válnak. Ha az adóalany bevételei nem rendszeresek és kis összegűek, akár jól is járhat az adóalany az automatikus átsorolással.

- a jelenleg társas vállalkozásként működő eva-alany a társasági adó (9 százalékos adómérték) hatály alá kerül, ha nem hoz ellenkező döntést.

A többi vállalkozásnak megmarad a választás szabadsága, ők ezek mellett dönthetnek úgy is, hogy vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), vagy a kisvállalati adót (KIVA) választják. A Pénzügyminisztérium honlapján közzétett egy kalkulátort is, amellyel az érintettek ki tudják számolni, hogy melyik adófajta éri meg nekik a legjobban:

https://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/eva-tajekoztato

Az utóbbi időszakban a kata (Kisadózók tételes adója) lett a legnépszerűbb adófajta, egyszerűsége mellett minimális közteherrel számolhat az a kisvállalkozó, aki ezt választja. Egy nyilatkozattal és a bevételi bizonylatok kiállításával az adminisztráció, havi 25, vagy 50 ezer forint megfizetésével pedig a közteherfizetés tudható le. A kata azon volt evásoknak kedvez, akiknek nincs munkavállalója és az adminisztrációs terheiket sem szeretnék túlbonyolítani (Kft. nem lehet kata adóalany). Évi 12 milliós bevételi határig választható kata adózási forma esetében havi 50 ezer Ft (nem főállású esetén havi 25 ezer) kata megfizetésével rendezhetők a tevékenység adóterhei. 

Ha az adózónak vannak alkalmazottjai, vagy jövedelmét cége növekedésére forgatná vissza jövőre, akkor a kiva (Kisvállalati adó) választása lehet a legoptimálisabb (100 fő létszámig választható, 3 Mrd bevételi határig), hiszen ez esetben a kiva megfizetésével (2020-tól 12 százalékos adómérték) rendezve lesznek a tárasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás terhei. A kiva mellett szól az is, hogy az adóalap megállapítása sokkal egyszerűbb, mint a társasági adóalap számítása, de mivel a kiva adóalany kettős könyvvezetésre lesz kötelezett, így inkább azoknak javasolt, akik eva-alanyként is ily módon vezették a könyvelését.

Az eva megszűnésével egyidejűleg az érintettek áfa-alannyá is váltak, de dönthettek arról, hogy számukra az alanyi áfamentesség (ez akkor választható, ha 2020-ban a várható bevétel nem haladja meg a 12 millió forintos értékhatárt) vagy az általános szabályok szerinti adózás a legmegfelelőbb. Ez a döntés azért is fontos, mert 2020. január 1-jétől már ez alapján kell kiállítani a számláikat. Az alanyi mentesség választását legkésőbb 2020. január 15-éig jelezni kell a NAV-nál.

Az eva megszűnésével a volt eva-alanyoknak elszámoló bevallást kell benyújtaniuk 2019-re. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok (egyéni vállalkozók, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaságok, közkereseti társaságok) esetében 2020. február 25., a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében pedig június 2. a bevallás benyújtásának határideje, amelyet a „1943”-jelű nyomtatványon kell benyújtani. A jogi személyeknek és egyéni cégeknek az eva-alanyiság megszűnésétől számított 60 napon belül az eva-alanyiság megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hó utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társaságiadó-előleget kell bevallaniuk (2043TAO), ha nem választottak egyéb adózási módot, és emiatt a társasági adó alanyává váltak.  

2. Kisadózó vállalkozások tételes adója ("KATA")
A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónemet vezetett be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót. 2017-től jelentős változást jelent, hogy az eddigi 6 millió forintos bevételi határ 12 millióra emelkedett.

A 2020. évi koronavírus járványra tekintettel átmeneti könnyítések léptek hatályba a KATA szabályozásban. Eszerint a 2020 februárjában már a KATA hatálya alá tartozó, mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás 2020. március, április, május, és június hónapra mentesül a KATA megfizetése alól. Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. Mentesített tevékenységnek minősül többek között az előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001) és az az előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002).

2020. április 22-étől a koronavírus-járvány miatt bajba jutott vállalkozások további speciális, ingyenes fizetéskönnyítést vehetnek igénybe. A kedvezmény az adózó kérelemére indul, amelyet az adóhatóság 15 napon belül bírál el. A kérelem mindenkinek illetékmentes, és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napon nyújtható be. Az igénybevételhez elegendő, ha a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A 12 havi részletfizetés vagy a hat havi pótlékmentes fizetési halasztás mindegyik adófajtára  - így a katára és a kivára is - kérhető, és 5 millió forint tartozásig vehető igénybe.

2021-től változik a kata szabályozása a visszaélések visszaszorítása (a bújtatott munkaviszony kiszűrése) jegyében. Ha egy katás vállalkozó a jövő évtől egyazon belföldi partnertől nettó 3 millió forintot meghaladó bevételre tesz szert, akkor a 3 millió forint feletti rész után a belföldi kifizetőt (adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, egyéb szervezet) 40 százalék különadó megfizetése terheli. Külföldi kifizető (cég, vállalkozás, egyéb szervezet) esetében a katás adózó fizeti meg a 40 százalékos adót a kapott 3 millió forintot meghaladó rész után. Kapcsolt vállalkozások (Tao. törvény, Ptk. szerint kapcsolt, saját vagy családtag cége) felé történő számlázás esetén minden bevételt (0 forinttól) 40 százalékos adó fog terhelni 2021-től.

Jövőre megszűnik annak lehetősége is, hogy valaki egynél több vállalkozásban legyen “kisadózó”. Az adóhatóság a legelőször létrejött kisadózói státuszt hagyja meg, a többit pedig határozattal törölni fogja 2021. január 1-jei hatállyal.

A változások nem érintik a tételes adózás szabályait, azaz marad a kötelező 50 ezer Ft/hó, illetve a választható 75 ezer Ft/hó tételes adó főállású katás adózók esetén, minden megkezdett naptári hónapra. Megmarad továbbá a 25 ezer Ft/hó tételes adó a mellékfoglalkozású vállalkozóknál, tehát ha az adózó 36 órát elérő munkaviszonnyal, főállású egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkezik másik társaságban, kiegészítő (nyugdíjas) vállalkozó, nappali oktatási rendszerű képzésben folytatott tanulmányok mellett vállalkozik stb.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint közkereseti társaság és betéti társaság lehet, aki ezen választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn. Az adóalanyiság választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz, az adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jön létre. Az adóalanyiság a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, az adóalanyiság a megszűnést követő 2 éven belül ismételten nem választható.

Az adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 12 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. Ha nem minden hónapban volt adófizetési kötelezettsége, úgy a tételes adófizetéssel érintett hónapok és 1 millió forint szorzata a határ, amely felett ez a 40 százalékos adómérték életbe lép. Mivel 2019-től az áfa alanyi adómentesség felső határa is 12 millió forintra nőtt, így ha a katás kisadózó 12 millió forint feletti bevétellel rendelkezik, a 40 százalékos adófizetés mellett megszűnik az alanyi áfa mentessége és áfa fizetővé válik, amit be is kell jelentenie az adóhatóságnak. Ettől az időponttól a bevételein fel kell számítania az áfát, illetve a bejövő számláiban szereplő áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti. Ezzel párhuzamosan áfa kimutatások vezetésére válik kötelezetté és áfa bevallásokat kell beadnia.

Főállású katás vállalkozóként tehát 12 millió forint bevétel esetén nettó 11 345 000 forint bevétel érhető el, míg félállásban végzett katás tevékenység esetén (szintén 12 millió katás bevétellel számolva) a nettó bevétel elérheti a 11 645 000 forintot.

2014-től a vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 000 forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot.

2014-től nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól. 2014-től nem minősül főállású kisadózónak az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer forint katát kell fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat, vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.

Amennyiben az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok akként döntenek, hogy a kata szerinti adózást választják, a tételes adó megfizetésével
- a kisadózó vállalkozások mentesülnek a személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulás;
- a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól.
A kiadózó vállalkozás az említett adónemekre vonatkozó bevallások benyújtása helyett csupán egy nyomtatvány (’KATA’) benyújtására kötelezett a bevételéről az adóévet követő év február 25-ig.

2015-től az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés időpontja az adóalanyiság megszűntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja.

Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a kata szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Szintén segíti az adókötelezettség teljesítését, hogy az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely rövid ismertetőt tartalmaz a katával kapcsolatos legfontosabb előírásokról.

Hangsúlyozandó, hogy a főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

A kata megalkotásakor deklarált kormányzati cél volt, hogy ez az adózási forma ne szolgáljon alapul kényszervállalkozások alapításához, vagyis hogy ezzel kikerüljék a munkaviszonyban való foglalkoztatás terheit. Ezért amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés a tartalma szerint a munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Értékhatártól függetlenül mondja ki tehát a törvény, hogy a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. (Harmadik személy ebben a kontextusban az a fél, aki a katás vállalkozóval /vállalkozással/ szerződik és akitől a katás vállalkozó /vállalkozás/ a bevételt kapja.)

Az esetlegesen színlelt szerződések kiszűrése érdekében a jogalkotó az általánostól eltérő megoldást választott. Az adóhatósági ellenőrzés során törvényi vélelem szól amellett, hogy minden olyan kisadózóval kötött szerződéssel munkaviszony jön létre a kisadózó és a vele szerződést kötő adózó között, amely alapján a kisadózó számára juttatott összeg meghaladja az évi egymillió forintot. A törvényi vélelem megdönthető, azaz fennáll a lehetőség annak bizonyítására, hogy a kisadózó jogszerűen járt el, és az általa kötött szerződés valójában nem munkaviszony. A bizonyítási teher azonban – a sajátos törvényi vélelemnek köszönhetően – ebben az esetben megfordul, tehát a kisadózó az, akinek bizonyítania kell, hogy nem leplezett munkaviszonyról van szó. A törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több (tehát legalább kettő) megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy (megbízójától) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
[A törvény 13. §-a szerint: „Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.”]

Mivel a törvényi vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettség az adózót terheli, fokozott jelentősége (és kockázata!) van a mentesítési kritériumok mérlegelésének a kata választása esetén. Az a)-f) pontok között a bizonyító erő tekintetében nincs rangsor a hat szempont között, azaz egyenrangúak és bármelyik kettővel teljesíthető a bizonyítási kötelezettség akkor is, ha a további négy feltétel fennállása nem állapítható meg. Különbség van ugyanakkor az a)-f) pontok között a bizonyítási kötelezettség gyakorlati teljesíthetősége, a feltételek valós megállapíthatósága vonatkozásában. Minden bizonnyal a legkönnyebben a b) pont szerint feltétel (az 50 százalékos bevételi arány) bizonyítható, ehhez nem szükséges a bizonyítékot mérlegelni, csak értékelni és megállapítani a tényleges bevételi adatokat. A kockázatot az növeli, hogy a b) pont az esetek nagy részében nem teljesül, így felértékelődik a többi feltétel teljesítése, az azoknak való megfelelés. Nyilvánvaló, hogy szakmánként, foglalkozási áganként más-más szempontot kell mérlegelni a tevékenység megítélésénél: egy ügyvéd pl. minden további kockázat nélkül választhatja a kisadózói státuszt, de nem mondható el ugyanez egy vagyonőrről vagy egy korábban benzinkútkezelőként alkalmazott munkavállalóról, aki egyéni vállalkozóként (és kisadózóként) végezné lényegében ugyanazt a munkát.

A színészi tevékenység, pontosabban a színész és a színház között létrejött, formailag vállalkozási jogviszonyt, tartalmilag azonban munkaviszonyt jelentő „színlelt” szerződések kapcsán az adóhatóság korábban már adott ki állásfoglalást, lényegében a kisadózó vállalkozással kötött szerződésre vonatkozó új törvényi szabályokkal megegyező tartalommal. Álláspontunk szerint, a színész - ha valóban vállalkozási tevékenységet folytat - meg tud felelni a kata követelményei közül legalább kettőnek; ez a két elvileg teljesíthető feltétel a fenti felsorolás b) és c) pontja. Ugyanakkor szóba jöhet a d) pont is, amennyiben a tevékenység végzésének helyét tágan értelmezzük, és a színész, előadóművész szerepekre, előadásokra történő felkészülésének helyét is ide értjük (pl. otthoni szereptanulás, fellépési helyszínek bejárása, fodrász és sminkes felkeresése). A problémát inkább az jelentheti, hogy a színházban a vállalkozási tevékenység gyakran valóban közel áll munkaviszonyhoz, azaz a jövedelem jelentős része ugyanattól munkáltatótól származik, és a szerződésben a színház még az utasítási jogot is kiköti, ezen belül különösen, hogy a próbák és előadások elrendelését illetően teljes mértékben rendelkezik a foglalkoztatott színész idejével. Ezek pedig kétségkívül munkaviszonyra utaló rendelkezések. Ebből is következően, a kata szerint adózó színészek, ha egyébként nem felelnek meg a feltételeknek, kockázatot vállalnak, amelynek végeredményeként őket és a foglalkozató színházakat is az elmaradt adók és járulékok kamattal növelt megfizetésére kötelezheti az adóhatóság.

3. Kisvállalati adó ("kiva")
A kisvállalati adót (kiva) elsősorban az különböztet meg a katától, hogy ezt – bizonyos határok között – leginkább a nagyobb árbevétellel, alkalmazotti létszámmal rendelkező, beruházásokat is megvalósító vállalkozásoknak érdemes választani. A kulturális vállalkozások körében is előfordulhat, ha nem is olyan mértékben, mint a kata.

A koronavírus járványra tekintettel 2021. január 1-jétől a kisvállalati adó kulcsa egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökken.

A kisvállalati adót (kiva) 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. A kivát akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma – átlagos statisztikai állományi létszám – nem haladja meg az 50 főt (ez 2016-ban 25 fő volt), és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (2018-ban ez a határ még 500 millió forint volt). A már kiva adóalanyok esetében nem szűnik meg a kiva adóalanyiságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 1 milliárd forint bevételt túllépik. A kivából történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt (ez korábban 50 fő volt), illetve a bevétel a 3 milliárd forintot (ez korábban 1 milliárd forint volt). A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adati alapján kell figyelembe venni.

A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban 2019-től változott a kiva alapja is: az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.

A kiva szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja ezt az adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint.

A kiva hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét ezt az adónemet.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kiva mértéke 2020-tól 13 százalékról 12 százalékra csökkent, melynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

A kivát választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. A kivát választók adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek egységesen negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kötelesek eleget tenni. vagyis nincs havi adóelőleg-fizetési kötelezettségük. A kisvállalati adózóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

Utoljára frissítve: 2020. július 8-án

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2020
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2020
05/
20

Küldöttgyűlés (elektronikus hírközlési eszköz útján)

2020
06/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2020
07/
03

Jogdíjkifizetés (2019. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2020
08/
10

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2020
08/
29

Jogdíjkifizetés (audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)