Személyi jövedelemadó

1. Adókulcsok, adójóváírás, különadó

2020-tól a legfontosabb változás a személyi jövedelemadó rendszerében a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára biztosított szja-mentesség. A nagycsaládosok kedvezményét még tovább növeli az a szabály is, amely szerint az élethosszig tartó szja-mentességgel párhuzamosan igénybe vehető a családi kedvezmény. Az szja mértéke változatlanul 15 százalék.

A koronavírus járványra tekintettel a SZÉP-kártyára kedvezményes adókulccsal adható  rekreációs célú keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra nő. Ennek megosztása: szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, míg szabadidő alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint. A SZÉP-kártyára utalt összeg után 2020. június 30-ig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, így a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken.

1. Alapfogalmak, adókulcsok, adójóváírás, különadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre (a továbbiakban: Szja-törvény) a jövedelmek két fő jövedelemtípusát határozza meg, a két fő jövedelemtípuson belül is több fejezetet, jövedelem–csoportot és ezeken belül több alcsoportot különböztet meg a következőképpen: összevont adóalap (ide tartozik az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb jövedelem), valamint az egyes külön adózó jövedelmek (ide tartozik az egyéni vállalkozó adózása, a vagyonátruházásból származó jövedelmek, a tőkejövedelmek, az egyes juttatások adózásának szabályai, a vegyes jövedelmek,  végül az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték). Az előadóművészek szempontjából az összevont adóalapnak van kiemelt jelentősége, amelybe alapvetően két fő jövedelemtípus tartozik: az egyik az önálló tevékenységből származó jövedelem, a másik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Ide tartozik egy harmadik jövedelemtípus, is az ún. egyéb jövedelem, vagyis minden olyan jövedelem, amelyet az Szja-törvény külön nem nevesít. E két jövedelem között a különbség elsődlegesen azon alapul, hogy a tevékenység munkaviszony keretében történik, vagy pedig üzleti tevékenység; ez utóbbi kifejezés magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más, de önálló jellegű tevékenység végzését.

Az Szja-törvény az önálló tevékenységből származó jövedelmet példálózva sorolja fel. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Az önálló tevékenység esetében fő szabálynak tekintendő a tételes költségelszámolás: a bevétellel szemben elszámolható az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség. A tételes költségelszámolás helyett valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre választható a bevétel 10 százalékának megfelelő költséghányad is. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka tekintendő jövedelemnek. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység ellenértékeként munkabér, tiszteletdíj, illetmény címén, valamint a nem önálló tevékenységre tekintettel jutalom vagy költségtérítés címén megszerzett bevétel. A nem önálló tevékenységből származó bevételekkel szemben költségek általában nem számolhatók el.

Az összevont adóalap tehát a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege, amellyel szemben, illetve egyes esetekben ennek adójával szemben és csak annak mértékig adókedvezmények és adómentességek vehetők igénybe.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, és ezt az általános adókulcsot kell alkalmazni valamennyi külön adózó jövedelemre (ingó és ingatlan vagyon átruházásból, béren kívüli juttatásból, tőkejövedelemből (kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci jövedelemből) illetve egyéb kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelemre is. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetői szociális hozzájárulási adó általános mértékével megállapított összeggel növelt értéke. Ez azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 19,5 százalékát. Az összevont adóalap része az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem.

A családi adókedvezménnyel az adóalapot lehet csökkenteni, ezen keresztül lehet mérsékelni a befizetendő szja-t. A kedvezményt tehát csak bejelentett munkahellyel rendelkezők vehetik igénybe, GYES-t, GYED-et igénybevevő anyukák, vagy KATA-s adózást választók nem.  2019-től a családi pótlékra jogosult gyermeket nevelő adózó egygyermekesek gyermekenként 66 670 forinttal, a kétgyermekesek 133 330 forinttal, a három vagy annál több gyermeket nevelők gyermekenként 220 000 forinttal csökkenthetik havonta az adóalapjukat. Ez adókedvezményre kivetítve egy eltartott esetén havonta 10 000 forintot, két eltartott esetén 20 000 forintot, míg három vagy több eltartott esetén 33 000 forintot jelent gyermekenként. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára 2020-tól élethosszig tartó szja-mentesség jár, amely kombinálható a családi adókedvezménnyel.   

A kedvezmény megosztható a szülők között, házastársak esetében (orvosi igazolás alapján) már a várandósság idején is érvényesíthető. Lényeges tudni, hogy a kedvezmény igénybevételéhez a szülőnek adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni és átadniuk a munkáltatójának.

A családi adókedvezményt 2014-től családi járulékkedvezmény formájában is igénybe lehet venni az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék terhére. A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak. A vállalkozók azonban csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. A családi kedvezmény akkor vehető közösen igénybe, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult. A megosztást csak arra a jogosultsági hónapra nem lehet alkalmazni, amelyre a jogosult, vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékot kapott.

Az első házasok 2015-től bevezetett adókedvezményének összege havonta 33 335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 000 forinttal csökken. A kedvezmény a házasságkötés hónapját követő 24 hónapban vehető figyelembe. Az első házasok kedvezményét a házaspár mindkét tagja igénybe tudja venni (az is, akinek nem ez az első házassága). Az adókedvezmény bejegyzett élettársi kapcsolatban is érvényes. A kedvezményt a házastársak – a családi kedvezményhez hasonlóan – az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik.

Konkrét példával bemutatva, 2020-ban két gyermek esetében, bruttó 180 000 forint havi jövedelemmel számolva, az szja kedvezmény összesen 40 000 forint. Mivel a 180 000 forint bruttó bér adója 27 ezer forint, a fennmaradó 13 000 forintot a járulékokból lehet igényelni. A nettó bér kiszámítása:
– 0 Ft személyi jövedelemadó (15%), érvényesítve 27 000 forint családi adókedvezmény
– 20 300 Ft társadalombiztosítási járulék (18,5%), érvényesítve 10 300 Ft járulékkedvezmény
_____________________         
159 700 Ft nettó fizetés

2. Béren kívüli és adómentes juttatások

Az adómentes béren kívüli juttatások köre 2019-től jelentősen leszűkült: a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás maradt az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Megszűnt a készpénz cafetéria (100 000 forintig) kedvező adózása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás és a korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) adómentessége is.

A béren kívüli juttatások adóterhe 2019-től kis mértékben növekedett, mivel – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5 százalékos kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a korábbi 34,22 százalékos adóteher 34,5 százalékra módosult.

Az egyes meghatározott juttatások köréből kikerült az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Korlátozott formában megmaradt a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. 2020-ban is csekély értékű ajándékot személyenként évente csak egyszer lehet juttatni. A 2019. január 1-től eltörölt adómentes juttatási formák:

- a munkáltatói lakáscélú támogatás,
- a mobilitási célú lakhatási támogatás,
- a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30 százalékáig), 
- a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Sportrendezvényre és kulturális szolgáltatások igénybevételére szóló belépőjegyet vagy bérletet mindkét célra külön-külön, a minimálbért meg nem haladó mértékben juttathat adómentesen a munkáltató a munkavállalónak.

Az egyes meghatározott juttatások körében megszűnt az a lehetőség is, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher megfizetése mellett. Megmaradt egyes meghatározott juttatásnak az önkéntes biztosító pénztárakba, célzott szolgáltatásra befizetett összeg, továbbá azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás.

3. Külföldön megfizetett adó, illetve külföldről származó egyéb jövedelem

Nem kell adózni olyan, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után, amely kettős adóztatást kizáró egyezmény vagy viszonosság alapján Magyarországon mentesül az adó alól, de az adómérték kiszámításánál figyelembe kell venni. Más szóval az ilyen jövedelem része az összevont adóalapnak, de a rá jutó adót nem kell megfizetni.

Olyan külföldön adóztatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után, amelyek nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak (ilyen pl. a szerzői jogdíj), maximum a külföldön megfizetett adó 90 százalékát, de legfeljebb az ún. átlagadókulccsal (ez a számított adó és az összevont adóalap hányadosa) kiszámított adót kell levonni. Ezt a 90 százalékos korlátot a kettős adóztatást kizáró egyezmények általában felülbírálják, azaz az átlagadóteherig megengedik a külföldön megfizetett adó levonását.

A külföldön megfizetett adót változatlanul az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamán kell átszámítani.

Ha a magánszemély olyan államból származó kamatra, továbbá ingatlan vagy vagyoni értékű jog (pl. szerzői jogdíj) értékesítéséből származó bevételre tesz szert, amellyel Magyarország még nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor ez a jövedelem – a megszerzésére fordított összeggel csökkentve – az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek számít.

4. Adóalap-csökkentő tételek

A művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély, illetve vállalkozó az általánosan elismert költségeken felül további költségeket is elszámolhatnak. Ezek a művészek a jellemzően előforduló költségeik között számolhatják el a tevékenységükkel összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeumi közgyűjtemény látogatásának ellenértékét, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadásaikat, továbbá az előadóművészeti tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadást is. A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló rendelkezések alkalmazási feltételeiről a 39/1997. (XII. 29.) MKM-PM együttes rendelet intézkedik. A rendelet értelmében a fenti költségek az önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) keretében, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művészi alkotás ellenértéke címen eredeti jogosult által elért bevétellel szemben, vagy egyébként az említett törvény szerint védelemben részesített előadóművészi tevékenység ellenértéke címén elért bevétellel szemben számolható el.

5. Adómentes bevételek

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételi jogcímek körében továbbra is adómentes a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, Érdemes Művésze, Népművészet Mestere és Babérkoszorú-díj tárgyiasult formája, valamint a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj (pl. Jászai Mari-díj, Balázs Béla-díj) tárgyiasult formája is.

Az öregségi nyugdíj és az ösztöndíj a személyi jövedelemadó körében általában adómentességet élvez.

Évi 50 000 forint értékben adómentes a kifizető által a magánszemélynek juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. 2014. január 1-jétől adómentes bevételnek minősül a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék. 2017-től adómentesek a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak.

Adómentes bevételnek tekinthető a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága által folyósított művészjáradék is. Az öregségi nyugdíjminimum (28 500 forint) 425 százalékában (havi 121 125 forint) maximált művészjáradékot a 65. életévüket betöltött, a törvényben meghatározott díjak valamelyikével elismert művészek igényelhetik. A kettős díjazás elkerüléséért nem kaphat művészjáradékot, aki a következő címek közül valamelyiknek már a kitüntetettje: a Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze, a Magyar Mozgókép Mestere, ezenkívül a Magyar Művészeti Akadémia rendes és levelező tagjai.

6. Szellemi termékek értékcsökkenési leírására

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó (de nem az önálló tevékenységet folytató magánszemély) által tartósan – legfeljebb egy éven túl – igénybe vett szellemi termék (mint vagyoni értékű jog) beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Abban az egyébként elég gyakori esetben, amikor a szellemi terméket kizárólag a beszerzés évében hasznosítják (pl. egy színpadi mű bemutatása húsz előadásra adott év októberétől decemberéig), akkor a teljes jogdíjösszeget az adóévben kell leírni és elszámolni.

Minden más esetben a szellemi termék beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az ilyen eszközöket előreláthatóan használják. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget az eszköz (szellemi termék) használatba vétele időpontjában kell meghatározni, a nyilvántartásokban feljegyezni. Az egyéni vállalkozó elszámolható értékcsökkenési leírása (amortizáció) a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre és szellemi termékekre 50 százalék. A tételes költségelszámolást alkalmazó önálló tevékenységet végzők és az egyéni vállalkozók a 100 000 forint vagy annál kisebb egyedi beszerzési értékű kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközt számolhatják el egy összegben.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvénnyel beiktatott befektetési- és adókedvezményekkel összhangban, speciális szabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozók által beszerzett filmszakmai típusú eszközök és megvalósított építmények amortizációjára. Eszerint a kizárólag film- és videógyártást szolgáló gépekre és berendezésekre 50 százalékos, míg a kizárólag film- és videógyártást szolgáló építményekre 15 százalékos értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

A művészeti tevékenységet folytató vállalkozó alkalmazhatja az átalányadózásra vonatkozó szabályokat is, ha van munkaviszonya és éves bevétele a 15 millió forintot meghaladja.

7. Elszámolható költségek 

2019. január 1-jétől 100 000 forintról 200 000 forintra nőtt az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés/előállítás esetén.

Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az Eho tv. hatályon kívül helyezésével összefüggő szövegcserés módosítás szerint 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem számolható költségként nevesítésre kerül az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14 százalékos eho a korábban hatályban levő szabályok szerint sem volt elszámolható költség, azonban a 19,5 százalékos eho-t, szocho-t korábban lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni. Ezzel a módosítással lehetővé vált, hogy önálló tevékenységből származó jövedelem esetén, amennyiben a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (pl. mert nem belföldi személy a juttató) és azt nem térítik meg számára, a jövedelmének csak 84 százaléka után kell adóznia.

2019. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan.

8. Külföldi előadóművész
A külföldi előadóművész Magyarországon szerzett bevételére választhatja, hogy a bevétel 70 százaléka után fizet szja-t. A bevétel része a költségtérítés és a magánszemély részére biztosított szállás szokásos piaci értéke is. A választás feltétele, hogy az előadóművész külföldi illetőségű legyen, és jövedelmét ne magyar kifizetőtől szerezze, továbbá, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napnál többet ne tartózkodjon Magyarországon. Az előadóművész kategória a FEOR-számok alapján került meghatározásra, így idetartozik különösen a színész, a zenész, az énekes, a táncművész. Külföldi előadóművésznek csak akkor keletkezik Magyarországon adókötelezettsége – függetlenül az új szabálytól -, ha jövedelme nemzetközi egyezmény alapján (vagy hiányában) belföldön adóztatható. Évi 200 ezer forint bevétel adómentes, e fölött azonban a teljes összeg után adózni kell. Az adóbevallást az ország elhagyásáig kell benyújtani, illetve az adót is eddig kell megfizetni. A bevallás benyújtásához elegendő a magánszemély természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványa (pl. útlevél) típusának és számának feltüntetése.

9. Egyéb változások

2019-től lehetőség van az adóelőleg megállapításához szükséges – a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és költségek figyelembevételét szolgáló – nyilatkozatok elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtására is.

A NAV az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján. A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a korábbi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.

2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.


Utoljára frissítve: 2020. június 15-én

« vissza az előző oldalra

Hírek


Interjúk


Eseménynaptár

2020
02/
28

Hangfelvételek regisztrációs határideje

2020
05/
20

Küldöttgyűlés (elektronikus hírközlési eszköz útján)

2020
06/
30

Jogdíjkifizetés (külföldi jogdíjak)

2020
07/
03

Jogdíjkifizetés (2019. évi rádiós, lehívásos, háttérzenei és kiegészítő díjak, külföldi jogdíjak)

2020
08/
10

Audiovizuális adatlapok regisztrációs határideje

2020
08/
29

Jogdíjkifizetés (audiovizuális jogdíj, ismétlési jogdíj, külföldi jogdíjak)