2020 05/12

Tájékoztató előadóknak a vállalkozók munkanélküli ellátásáról

Összefoglaló arról, miként igényelhet munkanélküli ellátást az az előadó, aki vállalkozóként dolgozott.

Ez a tájékoztató a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Az egyes támogatási formákkal kapcsolatos részletes szabályokért kérjük, tekintse meg a tájékoztatóban megjelölt jogszabályokat és weboldalakat, illetve forduljon a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

I. Milyen munkanélküli ellátásra van lehetősége annak, aki egyéni vállalkozását szünetelteti vagy megszünteti, illetve társas vállalkozását megszünteti?

Az állam jelenleg álláskeresési ellátást nyújt a munkanélkülieknek. Ez az ellátás azt is megilleti, aki egyéni vállalkozását szünetelteti vagy társas vállalkozását (például Bt-jét, Kft-jét) megszünteti.

II. Ki veheti igénybe az állami ellátást? Ki minősül álláskeresőnek?

A támogatásra az álláskeresők jogosultak. Álláskereső az, aki:

16. életévét betöltötte, és
nappali tagozaton nem tanul, és
öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, és
nem áll munkaviszonyban, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik, és akit
a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba vett.

III. Milyen álláskeresési ellátások igénylésére van lehetőség?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény az alábbi ellátásokat különbözteti meg

az álláskeresési járadék
a nyugdíj előtti álláskeresési segély
és a költségtérítés.

További részletek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben, ami elérhető ide kattintva.

IV. Álláskeresési járadék

4.1. Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Álláskeresési járadékra jogosult az, aki

álláskereső, és
az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik (tehát legalább ennyi ideig volt munkaviszonya, vagy volt közfoglalkoztatott, vagy fizette meg vállalkozóként a járulékot), és
nem áll munkaviszonyban, és
nem folytat vállalkozói tevékenységet, vagy azt szünetelteti, és
számára a munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

4.2. Mit kell tenni az álláskeresési járadék igényléséhez?

Aki vállalkozó, annak egyéni vállalkozását szüneteltetnie kell vagy vállalkozói tevékenységét meg kell szüntetnie, ha álláskeresési járadékot szeretne igényelni.

4.2.1. Az egyéni vállalkozás szüneteltetése

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét 2020. március 31-én és azt követően tett bejelentés esetén minimum egy napig és maximum két évig szüneteltetheti (a 2020. március 31-ét megelőzően tett bejelentések esetében a minimális szünetelési idő 1 hónap volt). Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének bejelentésére a Webes ügysegéd oldalán van lehetőség. Az egyes bejelentkezési módokkal kapcsolatban részletes tájékoztatás található itt.

További információ ide kattintva érhető el.

4.2.2. Az egyéni vállalkozás megszüntetése

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését be lehet jelenteni:

a Webes ügysegéd alkalmazáson keresztül (lásd: 4.2.1. pont), valamint
bármely járási (fővárosi kerületi) kormányablaknál.

További információkért kérjük, kattintson ide.

4.2.3. Társas vállalkozásra (Bt., Kft.) vonatkozó információk

Aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés, vagy munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője (pl.: Bt. beltagja, Kft. ügyvezetője) vagy a társasági szerződés alapján közreműködési, illetve munkavégzési kötelezettsége, vagy joga van, nem igényelhet álláskeresési járadékot, mivel kereső tevékenységet folytatónak minősül.

A társas vállalkozóknál a megoldás a társas vállalkozói jogviszony megszüntetése lehet, ehhez van, hogy egy egyszerű taggyűlési határozat is elegendő, de előfordul, hogy a társasági szerződést is módosítani kell.

Emellett a társas vállalkozás megszüntetése is megoldás lehet. A társas vállalkozást a székhelye szerint illetékes Törvényszék végelszámolással, vagy – ha a társaság vagyona a cég adósságait nem fedezi – felszámolási eljárással szünteti meg. A cég megszüntetése iránti szándék esetén mindenképpen javasoljuk előzetes ügyvédi konzultáció igénybevételét.

4.3. Az álláskeresési járadék igénylése

Annak, aki nem vállalkozó, vagy egyéni, illetve társas vállalkozását a 2.1. pontban leírtak szerint megszüntette, illetve szünetelteti, kezdeményeznie kell az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, amelyet a https://eugyintezes.munka.hu/ internetes oldalon lehet megtenni.

4.3.1. Milyen nyomtatványokat kell kitölteni?

Az igényléshez az alábbi nyomtatványokat kell kitölteni:

A nyomtatványokat az interneten keresztül is be lehet küldeni, például az e-Papír szolgáltatás segítségével. Az e-papír szolgáltatásról további információt itt talál.

A vállalkozások esetében igazolni kell a munkaerő-piaci járulék alapját és a járulék befizetését. Ezt az igazolást a NAV-tól kell beszerezni az álláskeresési járadék igényléséhez. Az igazolás kiadásával kapcsolatos kérelmeiket a vállalkozók előterjeszthetik

Cégkapun keresztül az ÁNYK Abevjava nyomtatványkitöltő program használatával kitöltött IGAZOL nyomtatványon, valamint
Telefonon: a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerén (ÜCC) keresztül

Az egyes adóhatósági igazolások kiállításával kapcsolatos további információkért kérjük, kattintson ide.

4.4. Mennyi ideig tart a kérelem elbírálása?

A kérelem elbírálásának határideje minimum 8, legfeljebb 60 nap.

4.5. Mennyi ideig jár az álláskeresési járadék?

Legkevesebb 36, legfeljebb 90 napig. A járadék hosszát az álláskeresővé válást megelőző 3 évben szerzett jogosultsági idők figyelembevételével számítják ki, 10 nap jogosító idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

4.6. Milyen összegű támogatásra lehet számítani az álláskeresési járadék esetében?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben a munkaerő-piaci járulékalap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér összegénél. Az álláskeresési járadék bruttó összegéből a munkaerőpiaci hozzájárulást (1,5%) és a személyi jövedelemadót (15%) levonják, ennek megfelelően az álláskeresési járadéknak az adóbevallásban is szerepelnie kell.

Milyen összegű álláskeresési járadékra válik jogosulttá az a kérelmező, aki 2020. május 10. napján válik álláskeresővé, eddig a napig 550 nap jogosultsági idővel rendelkezik, járulékfizetést a minimálbér alapján teljesített, amely 2019-ben bruttó 149 000 Ft, 2020-ban bruttó 161 000 Ft volt?

a) A kérelem benyújtását (2020. május 10.) megelőző 4 naptári negyedévben (2019. április 1 -től 2020. március 30-ig tartó időszak) a havi átlagos járulékalap:

149 000 * 9 (hónap) + 161 000 * 3 (hónap) = bruttó 1 824 000 Ft.

b) Ennek alapján megállapítható a átlagos járulékalap:

1 824 000 / 12 (hónap) = bruttó 152 000 Ft

c) Az átlagos járulékalap 60%-adja meg az álláskeresési járadék összegét:

152 000 * 0,6 = bruttó 91 200 Ft/hó (nettó 76 152 Ft/hó)

d) A járadék folyosítási időtartamának kiszámításánál a jogosultsági idő minden 10 napja számít egy napnak, így a példánk szerinti kérelmező (550/10) 55 napig jogosult álláskeresési járadékra, amelynek napi összege:

91 200 Ft / 30 = bruttó 3 040 Ft/nap (nettó 2 538 Ft/nap).

Példaszámítás a KATA szabályai szerint adózó vállalkozók esetében

Álláskeresési járadék 50 000 Ft összegű KATA esetén:

(bruttó 98 000 Ft járulékalap 60%-a) bruttó 58 800 Ft/hó.

Álláskeresési járadék 75 000 Ft összegű KATA esetén:

(bruttó 164 000 Ft járulékalap 60%-a): nettó 98 400 Ft/hó.

4.7. Hol találok további információkat az álláskeresési járadékról?

További információkért kérjük, kattintson az alábbi linkekre:

V. A nyugdíj előtti álláskeresési segély

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (a továbbiakban: álláskeresési segély) azoknak a nyugdíjhoz közel álló álláskeresőknek nyújt segítséget, akik tartósan nem tudnak munkaviszonyt létesíteni, illetve vállalkozásukat megszüntetik vagy szüneteltetik.

5.1. Ki jogosult nyugdíj előtti álláskeresési segélyre?

Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha az álláskereső

számára a munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani
a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és további álláskeresési járadékra már nem jogosult (ez azt is jelenti, hogy ha vállalkozó volt, akkor a vállalkozást vagy megszüntette, vagy szünetelteti),
rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez legalább 20 év), és
korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül

Ha Ön nem részesült legalább 45 napon át álláskeresési járadékban, úgy először álláskeresési járadék iránti kérelmet kell benyújtania. (lásd a tájékoztató IV. fejezetét)

5.2. Milyen igazolásokat kell csatolni a kérelemhez?

A szolgálati idő igazolását a munkaügyi központ szerzi be, ezzel kapcsolatban a kérelmező részéről igazolások benyújtására nincs szükség.

5.3. Mennyi ideig jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély?

A kérelem elbírálásának határideje minimum 8, legfeljebb 60 nap.

5.4. Mennyi ideig jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély?

A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra nem szerez jogosultságot.

5.5. Milyen összegű támogatásra lehet számítani a nyugdíj előtti álláskeresési segély esetében?

A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40 százalékának alapulvételével, vagy ha ez kevesebb, az álláskeresési járadék-alap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

Milyen összegű nyugdíj előtti álláskeresési segélyre számíthat az a havi 50 000 Ft KATA-t fizető, nyugdíj előtt álló vállalkozó, aki 2020. május 10. napján benyújtott kérelme alapján bruttó 98 000 Ft összegű járulékalapja után vált álláskeresési járadékra jogosulttá, és az álláskeresési járadékra való jogosultságát kimerítette?

a) A 2020. május 10-én hatályos minimálbér összege bruttó 164 000 Ft.

b) A segélyalap a minimálbér 40%-a:

164 000 * 0,4= 65 600 Ft.

c) Eszerint az egy napra járó maximális napi álláskeresési segély összege:

65 600 / 30 = bruttó 2 186 Ft lenne.

d) Azonban a példánkban szereplő kérelmező álláskeresési járadék-alapja 98 000 Ft volt, vagyis esetében az álláskeresési járadék-alappal kell számolni, hiszen ez kevesebb, mint a minimálbér:

A segélyalap az álláskeresési járadékalap 40%-a:

98 000 * 0,4= bruttó 39 360 Ft.

e) Ennek megfelelően az egy napra járó maximális napi álláskeresési segély összege a példánk szerint:

39 360 / 30= bruttó 1 312 Ft.

5.6. Hol találok további információkat a nyugdíj előtti álláskeresési járadékról?

További információkért kérjük, kattintson ide.

VI. Költségtérítés

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

Utoljára frissítve: 2020. május 12. napján

« vissza az előző oldalra